Rendet tesz az energiaügynökség

Hamarosan ajánlásokat fogalmaz meg a világ gáztermelő országainak a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a nem hagyományos gáztermelés szabályozására vonatkozóan. A cél a terület globálisan egységes szabályozása lenne.

Az utóbbi években lendületet kapott a korábbiaknál kevésbé hozzáférhető szerkezetben lévő gáz utáni kutatás, Észak-Amerikában már a termelésben is jelentős eredményeket értek el. A munka során azonban olyan, új technológiákat kellett bevetni, amelyekkel kapcsolatban komoly környezeti aggályok is felmerültek.

Az egyik problémát a föld alatti vizes repesztéses, robbantásos eljárások jelentik, a másikat a föld mélyébe juttatott, az ivóvízbázisokat veszélyeztető vegyszerek.

Az aggályok miatt néhány európai országban betiltották, máshol felfüggesztették a nem hagyományos gáz kutatását, termelését. Magyarország is érintett a kérdésben. „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) támogatja, hogy a szabályozás előkészítése szakszerű legyen és minden veszélyforrás vizsgálatára kiterjedjen” – közölte lapunkkal Tamaga Ferenc, a hivatal elnökhelyettese, fontosnak tartván, hogy az érintett lakosság és környezetvédők minden aggályát tudományosan megalapozott vizsgálatok oszlassák el.

Magyarországon a Delcuadra konzorciumnak és a HHE North Kft.-nek van nem hagyományos gázkutatási engedélye. Mélyfúrást egyik sem végez. (A makói árokban indított munkájáról ismert TXM a korábbi fúrásai nyomán fellelt geotermikus energia hasznosítására készül, a Mol feltehetően koncessziós területre vár.)

Magyarországon szigorú szabályai vannak a nem hagyományos gázzal kapcsolatos munkáknak. Adott társaságnak a műszaki üzemi tervében ismertetnie kell a kutatás és termelés során használandó technológiákat és vegyszereket. Arról, hogy végül milyen kutatási és műszaki eljárást használhat, a területileg illetékes bányakapitányság dönt a hatályos jogszabályok alapján, a vegyszerek alkalmazhatóságáról, annak feltételeiről vagy tiltásáról pedig a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóság, szintén a vonatkozó jogszabályokat követve. (Állásfoglalása kitért a vegyszerek beszerzésére, felhasználására, ártalmatlanítására vagy újrafelhasználására is.)

Tamaga Ferenctől megtudtuk azt is, a föld alatti robbantáskor használt töltet maximális menynyisége az Általános robbantási biztonsági szabályzat alapján számítható ki, amely figyelembe veszi a robbantás felszíni hatását. Mindazonáltal föld alatti robbantással nem történt Magyarországon kőzetrepesztés. A kiadott robbantási engedélyek a béléscső kilyukasztására, rétegmegnyitásra vonatkoztak, ez a kőzetrepesztés előtti munkafolyamat. Eddig az országban 12 ilyen kutat fúrtak le, de sehol sem hoztak fel ipari hasznosításra alkalmas gázmennyiséget. Viszont panasz sem érkezett az MBFH-hoz.

„Medenceközponti” gázunk van

A tight gas olyan hagyományos és nem hagyományos gázelőfordulás, ahol a tárolókőzet pórustérfogata és áteresztőképessége olyan alacsony, hogy csak speciális eljárásokkal, főleg rétegrepesztéssel, fokozott hatékonyságú eljárásokkal termelhető ki a nyersanyag. A hazai nem hagyományos gázelőfordulásokat medenceközponti gáznak hívják. A márgagáz nevet nem használják, mert nemcsak márga, hanem más is lehet a tárolókőzet. Az angolszász gyakorlatban használt shale gas (palagáz) olyan előfordulásokra vonatkozik, ahol a gáz agyagkőzetben, vagy agyagkőzet által bezárt homokkőben tárolódik, és rétegrepesztéssel szabadítható fel belőle a földgáz. A hazai nem hagyományos előfordulások gáza nem kellően megszilárdult, néhány millió éves pannóniai korú agyagos kőzetekben található. Ezekből a rétegek robbantásos repesztése nem ígér biztos eredményt.