Tovább nő a bedőlő cégek száma
Az elmúlt évben összesen 20291 Magyarországon bejegyzett céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők. Ez 16,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Csorbai Hajnalka, az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy míg az utolsó kilenc hónapban negyedévente átlagosan 5388 céggel szemben indult felszámolási eljárás, addig a korábban messze legrosszabbnak számító 2010-es második negyedévi szám is csak 4653 volt. „A magas értékek mellett sajnos a tendencia sem kedvező, hiszen az utolsó három negyedéven belül stabil emelkedés figyelhető meg, ami semmi jót nem vetít előre 2012-re” – teszi hozzá. A szakértő úgy látja, az idén a felszámolások száma a 24 ezret is elérheti.
A 2011. év kiugró értéket hozott a végelszámolások tekintetében is, miután az egy évvel korábbi 13685 ilyen eljárással szemben tavaly már 22958 végelszámolást, illetve kényszer-végelszámolást indítottak a tulajdonosok és a cégbíróságok.
Az Opten tapasztalatai szerint a kényszer-végelszámolás tavaly meghatározó tényezővé lépett elő. Míg 2009-ben a végelszámolások harmada, 2010-ben pedig valamivel több mint a fele tartozott ebbe a kategóriába, addig tavaly a végelszámolások csaknem háromnegyedét már nem maguk a tulajdonosok, hanem a cégbíróságok indították. A kényszer-végelszámolások megugrása mögött a társasági és a számviteli törvény következetes alkalmazása húzódik meg, a legtöbb eljárás hátterében a mérleg leadásának elmulasztása áll. „Ez azt jelenti, lényegében elhagyott cégekről mondja ki a cégbíróság, hogy nem működhetnek tovább. Nagyon meglepő ugyanakkor, hogy ezek közül milyen soknak van lejárt és már soha be nem hajtható adóssága, amely miatt a végelszámolás felszámolásba fordul” – mondja az Opten stratégiai igazgatója.
Tavaly az eddig is vesztesnek számító ágazatokban romlott leginkább a csődarány, vagyis a bedőlt cégeknek az ágazatban működőkhöz viszonyított aránya. Az összes vállalkozást tekintve a csődarány 2011-ben 4 százalék volt, ez jelentős növekedés a 2010-es 3,4-hez képest. A legnagyobb vesztesnek az épület- és az egyéb építménykivitelezés mondható, az itt működő cégeknek tavaly a tizede, illetve 8,28 százaléka dőlt be. Az építőipar két szegmense közé ékelődik a biztonsági piac 9,22 százalékos csődaránnyal, majd a ruházati termékek gyártása következik 6,66 százalékkal. Rosszul ment a speciális szakképzést nyújtó intézményeknek is: itt a cégek 6,18 százalékával szemben indult fizetésképtelenségi eljárás.
Régiónként is vizsgálta az Opten a vállalkozásokat. A felmérés tapasztalatai azt mutatják, legnagyobb arányban Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon mennek tönkre a cégek: a csődátlag mindkét régióban jócskán 5 százalék fölött áll. Átlag alatti – 3,7, illetve 3,1 százalékos – arányt csak Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon regisztrált az Opten, de az utóbbi, Budapestet és Pest megyét magában foglaló régiónak olyan nagy a súlya a működő cégek között, hogy ezzel alaposan lehúzta az országos átlagot.
