Útdíjat és adóemelést is bevetnének a BKV finanszírozására
Miközben hétfő reggel a budapestiek már meg sem lepődtek azon, hogy kétszer is leállt a hármas metró forgalma füstölő szerelvények miatt, elterjedt a hír, hogy tízezer forintos útdíjat kellene fizetni mindenkinek, aki autóval közlekedik a fővárosban. Végül Tarlós István főpolgármester nyilvánosságra hozta a levelet, amelyet Orbán Viktornak írt a BKV megmentéséről. Ebből kiderül, valóban megvizsgálták az útdíj bevezetésének a lehetőségét, ám az is, hogy azt nem támogatják. Nem kizárt azonban, hogy mégis lesz útdíj: azt az értesülést nem cáfolta senki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt az ötletet szemelte volna ki.
A városházán úgy számoltak, hogy ha bevezetnék az útdíjat, a 600 ezer fővárosi vagy oda behajtó autó felével bliccelnének, további 60 ezer jármű tulajdonosai pedig inkább a tömegközlekedést választanák. A bevétel még így is 32 milliárdos volna, ám a városvezetés nem javasolja a bevezetését. Egyrészt azért, mert a betartását ellenőrizni géppel nem lehetne, csak élő munkaerővel és rendőrségi jelenléttel, másrészt úgy látják, az aránytalanul terhelné a csak városon belül rövid távokon közlekedő budapesti autósokat az ingázókkal szemben.
A BKV megmentéséhez szükséges további lehetséges elképzelések között szerepel a helyi közlekedési adó bevezetése. Ezt a vállalkozásokra vetnék ki, a helyi iparűzési adóhoz hasonlóan, mértéke a korrigált árbevétel 0,2 százaléka lehet. A levélben azonban azt is hozzáteszik, még nem vizsgálta senki, nem lassítaná-e le ennek bevezetése a gazdaságot.
A vidéki városok tömegközlekedését is átalakíthatná az a javaslat, hogy a helyi tömegközlekedés áfakulcsát 27-ről 5 százalékosra csökkentsék. Ettől Tarlós István csak az idén 13 milliárdos könnyebbséget várna. Megvizsgálták azt is, milyen hatásokkal járna, ha a 2 százalékos helyi iparűzési adót Budapesten 2,25 százalékosra emelnék fel, úgy, hogy a 0,25 százaléknyi különbözetet a tömegközlekedésre fordíthatnák. A legnagyobb veszélyt itt az jelenti, hogy a fővárosi cégek elhagynák a várost. Évente 21 milliárd forint érkezhetne ebből, azonban az agglomeráció így is kimaradna a rendezésből.
Ezért is került be a javaslatok közé, hogy azoknak a településeknek, amelyeket érint a BKV, a helyi adóbevételei legfeljebb 5 százaléka kerüljön át Budapestre. Ez éves szinten egymilliárd forintot jelentene. Vizsgálják azt is, hogy a kerületek több pénzzel szálljanak be a BKV finanszírozásába. A végső döntést a kormány mondja ki, nem kizárt, hogy már a szerdai kormányülésen. VG
Dugódíj még lehet
A dugódíjat nem veti el a főváros, ez azonban a hasonló szóhasználat ellenére sem jelent egyet az útdíjjal. A dugódíjat csak a legforgalmasabb területekre behajtóknak kellene megfizetni, és valószínűleg nem egyszeri összeget, hanem a behajtások számának függvényében. Ezt az elképzelést továbbra is támogatják Tarlósék – a főpolgármester külön közleményben jelezte, hogy az ötlet változatlanul él.
