Elektronika: a mérnöki és a nyelvtudás együtt ér valamit

Kevés ágazatban számíthatnak Magyarországon olyan biztos jövőre, mint az elektronikai iparban. Az ágazat mintegy hetvenezer embernek ad munkát, és a hazai GDP több mint 5 százalékát állítja elő. Az ország azonban messze nem használja ki a lehetőségeket, ennek egyik fő oka a képzett szakemberek hiánya – állapítja meg a szektor szervezeteit tömörítő Nemzeti Elektronikai Kerekasztal (NEK).

Az átlagbér háromszorosát ígérő állásajánlatok egy része ezért is betöltetlen, mivel nincs meg hozzá a megfelelő műszaki tudás és a használható nyelvismeret.

„Az elektronika a közeljövő nagy befutója lehet a világ iparában, érdemes lenne jobban odafigyelni a terület fejlesztésére” – fogalmaz Marc de Bastos Eck stein, a német ThyssenKrupp csoporthoz tartozó ThyssenKrupp Presta Hungary ügyvezető igazgatója. Az általa irányított hazai cég a világ vezető autógyártói számára fejleszt 250 magyar mérnök közreműködésével.

Az elektronikai ipar összeszereléssel foglalkozó területei alkalmasak az alacsony képzettségű munkaerő bevonására is, így a foglalkoztatás jelentősen növelhető lenne. Az iparág volumene a KSH adatai szerint 2010-ben 35 százalékkal nőtt, szemben az ipar 15 százalékos bővülésével. Ehhez azonban a befektetők számára is vonzó feltételeket és légkört kell teremteni. „Az elektronikai gyártók legnagyobb bázisa a régióban nálunk található, és ezek a cégek jól érzik magukat Magyarországon, de a jövőt előre fel kell építeni. Ésszerű szakképzésre, az innovációt serkentő politikára, versenyképes adóra, vámokra, valamint stabil jogi és szabályozási környezetre van szükség” – hangsúlyozza Hetényi Márk, a bérgyártással foglalkozó Flextronics Hungary regionális főigazgatója.

Az ágazat a hazai kis- és középvállalkozásoknak is piacot teremt, sokan váltak egy-egy multinacionális cég beszállítójává, mások pedig önálló fejlesztéseikből állítanak elő termékeket.

A szektor meghatározó szervezetei ezért hozták létre a Nemzeti Elektronikai Kerekasztalt, amely ajánlásokat ad a kormányzat számára az ágazati lehetőségek jobb kihasználására.

„A hazai elektronikai iparra lehetne építeni a kormánynak és a pályát választó fiataloknak is. Egy kormányzati ágazati felelős segítségével látványos gazdasági és foglalkoztatási eredményeket lehetne felmutatni” – állítja Gacsal József, a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal tagja, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója.

A NEK tapasztalatai szerint a mérnöki végzettségűekből ma már gyakran lesznek cégvezetők vagy egyéb szakmai irányítók más területeken is. A mérnöki tudás azonban aktív nyelvismeret nélkül nem versenyképes.

A NEK egy évvel ezelőtti megalakulása óta több területet átfogó szakmai programot dolgozott ki, amely egyebek mellett az oktatás fejlesztését, a természettudományos képzés súlyának visszaállítását jelöli meg fontos célként. Javasolja az ipari szereplők bevonását is az oktatásba. Fontosnak tartja szakértői központok létrehozását, ahol egyesíthető az ipari és felsőoktatási-kutatói tudás.

Ahhoz, hogy a hazai vállalkozások elérjék a beszállítói státushoz szükséges szintet, kapacitásnövelő és technológiafejlesztő beruházásaikhoz kiemelt segítséget kell kapniuk. Emellett ajánlott lenne a törvényi környezet egyszerűsítése, racionalizálása és stabilitása, beleértve az adó- és a vámszabályozást, amely ma még sok esetben régiónként is különbözik.