Tározós erőmű vagy akkumulátor?

Az elektromos autóval való közlekedés küszöbön álló forradalma magával hozhatja az ipari méretű energiatárolás megoldását is. A fordulat az eddiginél sokkal nagyobb hatékonyságú, lítiumionos akkumulátorok továbbfejlesztésének köszönhető, egyik modelljével a Honda már át is állt erre a meghajtásra. A főleg távol-keleti kutatási eredmények révén az elektromos autók hamarosan akár ezer kilométert is megtehetnek egy feltöltéssel a mostani, 250-300 helyett, komoly versenyt támaszthatva a hagyományos üzemű járműveknek és a hibrideknek is. A kínai Hangcsu városának tömegközlekedését máris 300 e-busszal oldották meg, ugyanott 250 ezer e-robogót is használnak a lakosok.

Kína jár élen azokban a fejlesztésekben is, amelyek szerint belátható időn belül az erőművek fölöslegben termelt energiájának tárolására is alkalmasak lesznek a nagyméretű lítiumionos szárazakkumulátorok.

Bár még a fejlesztéseknél tartanak, a közvetve magyar magánszemélyek tulajdonában lévő AWE Mérnökszolgálati Kft. máris azt vizsgálja, hogyan lehetne a virtuális energiaszabályozáshoz kapcsolodó magyar szellemi termékekért cserébe Kínából óriási áramtárolókat beszerezni, és azokat a hazai piacon is hasznosítani. „A magyarországi lehetőséget az kínálja, hogy javítani szükséges és hatékonyabbá kell tenni villamosenergia-rendszerünk szabályozhatóságát, továbbá, hogy a megújulóenergia-termelés növekedése újabb szabályozási feladatokat vet fel” – közölte lapunkkal a társaság képviseletében Farkas Gábor.

A hazai villamosenergia-rendszer irányítója, a Mavir feladta a hazai rendszer egyensúlyának a megteremtése. E célból vagy visszafogatja az éppen fölös erőművi kapacitásokat, vagy pluszpénzért tartalék kapacitásokat vesz igénybe. Arra viszont még nincs eszköz az országban, hogyan lehetne az adott időpontban megtermelhető, de fölösleges erőművi energiát későbbre elraktározni.

Nemzetközi tapasztalatok alapján a legkézenfekvőbb a régóta tervezett – de környezeti aggályokat is felvető – szivatytyús-tározós erőmű megépítése lenne. E létesítmény két olyan víztárolóból, lényegében mesterséges tóból áll, amelynek az alsó tavából a fölöslegben mutatkozó árammal a felsőbe szivattyúzzák a vizet. A fölsőből akkor engedik le egy generátoron keresztül az alsóba, amikor több villamos energiára van szükség. Ilyenből a térségünkben több is van, nem tudni, Magyarországon lesz-e.

A 2030-ig szóló energiastratégiánk nem tervez szivattyús-tározós erőművet, a tavaly novemberben beadott uniós szén-dioxid-kvóta iránti derogációs kérelmünk viszont beígéri, ha a kérelemben megjelölt erőművek – köztük két, már leállított AES-erőmű – ideiglenesen mentesülnek a CO2-kvóta-vásárlási kötelezettség alól. Ha megkapjuk a derogációt, akkor részben a kvótaköltség-megtakarítás terhére ki kell alakítanunk a tározós erőművet.

Kérdés, lesz-e derogáció. A környező országokkal ellentétben ugyanis a hazai domborzati viszonyok kevésbé felelnek meg a létesítménynek, és más kifogásaik is lehetnek az uniós illetékeseknek. Ha mégsem építünk szivattyús-tározós erőművet, akkor a műszaki változások szükségessé teszik, hogy a rendszerirányító megvizsgálja, milyen – például az akkumulátoros megoldáshoz kapcsolódó – high-tech eszközök vethetők be feladata ellátásába.

a járműipari célú fejlesztések hasznát fölözhetik le. B. Horváth Lilla-->