Fokozatosan költöznek a felhőbe

Áttörést hozhatnak a következő évek a felhőalapú szolgáltatások hazai piacán, köszönhetően annak, hogy jelenleg számos tényező az ágazat dinamikus fejlődésének irányába hat – jelezte a Világgazdaságnak Kovács András, a Magyar Telekom Csoporthoz tartozó IQSYS Zrt. üzletfejlesztési és marketingigazgatója. A cég a bővülésben bízva alig egy hónapja adta át kis- és középvállalatok számára felhőszolgáltatást nyújtó győri központját. A szakember hozzátette: Magyarország ugyan egyelőre némileg le van maradva ezen a területen a fejlett országoktól – hiszen miközben Nyugat-Európában vagy éppen az Egyesült Államokban akadnak olyan szoftvertípusok, ahol a cloudszolgáltatások aránya a 25–30 százalékot közelíti, addig ettől mi még igen messze vagyunk –, a következő években azonban várhatóan hazánk is felzárkózik a fejlett gazdaságokhoz.

Furcsa módon a felhőalapú szolgáltatások térnyerésének éppen az elhúzódó válság és az egymást követő kényszerű költségcsökkentések adhatnak lökést, mivel ennek a technológiának ilyen környezetben domborodnak ki leginkább az előnyei a hagyományos házon belüli IT-rendszerekéhez képest. A szolgáltatásként igénybe vett megoldásoknál ugyanis – amellett, hogy ezek nem igényelnek kezdeti beruházást – a fenntartási költségek is jobban tervezhetők, hiszen csak egy egyszeri havi díjjal kell számolnia a vállatoknak, ráadásul a kis- és közepes vállalatok számára sok esetben olyan megoldások és olyan szolgáltatási szintek is elérhetőkké válnak, amelyekben korábban nem gondolkodtak.

Kovács András jelezte: a felhőalapú szolgáltatásokat tulajdonképpen úgy kell elképzelni, mint egy közműt, mely lényegében csak komplexitásában, illetve elterjedtségében tér el az áramvásárlástól, s amelynek – utóbbihoz hasonlóan – szintén a méretgazdaságosság igénye teremti meg a létjogosultságát. A szolgáltatáshoz szükséges technológia jórészt már itt is rendelkezésre áll, igaz, egy-két területen még várható fejlődés. Ezek közül a legfontosabb az olyan alkalmazások fejlesztése és elterjedése, amelyek jól skálázhatók, azaz amelyek esetében megfelelően kihasználható a már említett méretgazdaságosság. A szoftvereknél ez a folyamat például már elég jól megfigyelhető, hiszen ezen a területen a fejlesztők egyre inkább olyan alkalmazásokat hoznak létre, amelyek kisebb, a felhasználó cégek által elvárt módosításokat lehetővé tesznek, ugyanakkor sok ügyfelet képesek kiszolgálni. Tulajdonképpen ez teremti meg a felhőalapú szolgáltatások költségelőnyét a hagyományos házon belüli IT-megoldásokhoz képest, hiszen a felhasználók számának emelkedése csökkenti az alkalmazásfejlesztés fajlagos költségeit, és olcsóbbá teszi az üzemeltetést, valamint a támogató tevékenységet is.

Bár mindennek eredményeként jelentős – esetenként 30-40 százalékos – költségcsökkentést is lehetővé tehet a társaságok számára a vállalati rendszerek „felhőbe költöztetése”, itthon egyelőre mégis ódzkodnak a cégvezetők ettől a megoldástól. Kovács András szerint ennek elsődleges oka az, hogy hazánkban még mindig az a szemlélet, hogy az én adatom az én géptermemben vagy esetleg az én asztalom alatt van, s a vállalatok gyakran annak ellenére nem merik külső szereplőkre bízni adataikat, hogy számos felmérés szerint a felhőalapú szolgáltatások sokkal biztonságosabbak, mint a házon belüli megoldások. Az új technológia elterjedéséhez ezért a szakember véleménye szerint szemléletváltásra van szükség a hazai piacon.

Éppen e miatt a cégek részéről tapasztalható óvatosság miatt az átállás várhatóan fokozatosan megy majd végbe a hazai piacon. A társaságok első körben minden bizonnyal az egyszerűbb, a vállalaton belül szélesebb körben használt alkalmazásokat helyezik ki a felhőbe, míg a cégek megkülönbözetésében fontos szerepet játszó tevékenységeknél ez a folyamat várhatóan tovább tart majd. Nagy különbség lehet az egyes társaságok között cégméret alapján is: míg a kisebb vállalatok valószínűleg hamarabb állnak át teljes egészében felhőalapú szolgáltatásokra, ad­dig a nagyobbaknál egy hosszabb, több évig tartó „hibrid” időszak várható, amikor a külső és a házon belüli rendszerek együtt biztosítják a szükséges informatikai támogatást.

Frigó József, az IQSYS szakértője elmondta: az MTelekom érdekeltségébe tartozó cég azért koncentrált a középvállalatokra a győri központ kialakításakor, mert ennél a körnél jobban kihasználható a méretgazdaságosság, hiszen kisebb módosításokkal (testre szabással) számos cég használhatja ugyanazokat a megoldásokat. A szoftverszolgáltatások használata a nemzetközi tapasztalatok szerint is először a kis- és középvállalati körben kezdődött el, amelyek így elérik a számukra korábban megfizethetetlen beruházásigényű, a nagyvállalatnál is bizonyított szoftvereket.

A felhőből igénybe vehető szolgáltatások köre igen kiterjedt: infrastruktúrát (számítási kapacitás és tároló, IaaS – infrastructure as a service), szoftverplatformot (Paas), üzleti folyamatokat (BPaaS), és szoftvereket (SaaS) egyaránt biztosítanak az ezen a területen ténykedő vállalatok.

A legkeresettebbek jelenleg – és ebben a jövőben sem várható változás a szakemberek szerint – a szoftverek, amelyek a teljes felhőpiac bő 80 százalékát adják.

Jandó Zoltán Mi is az a felhő? A felhőalapú szolgáltatás során a szolgáltató interneten vagy hálózati technológiával tesz elérhetővé olyan megoldásokat az ügyfél számára, amelyek rugalmasak, skálázhatók, és amelyeket valamilyen szolgáltatásarányos díjfizetésért vehet igénybe az adott vállalat.

A felhőből igénybe vehető szolgáltatások köre igen kiterjedt: infrastruktúrát (számítási kapacitás és tároló, IaaS – infrastructure as a service), szoftverplatformot (Paas), üzleti folyamatokat (BPaaS), és szoftvereket (SaaS) egyaránt biztosítanak az ezen a területen ténykedő vállalatok.

A legkeresettebbek jelenleg – és ebben a jövőben sem várható változás a szakemberek szerint – a szoftverek, amelyek a teljes felhőpiac bő 80 százalékát adják.-->