Demján Sándor kiemelte: több milliárd forintot veszített a Művészetek Palotáján, mivel 53 ezer négyzetméter területet építettek a 37 ezerrel szemben az eredeti vállalási összegért. "Sokat támadtak érte, de mi nem szeretjük a PPP konstrukciót, amelyben 6 százalékos kamattal térül meg a pénzünk. Az állam viszont jól járt, mert az építésre hitelt vett volna fel, és az most az államadósság része lenne, ráadásul 9 százalékos kamatot kellene fizetni utána" – fogalmazott Demján Sándor.
A vállalkozó hozzátette: az elmúlt húsz évben az állami infrastrukturális beruházások döntő többségét külföldi vállalatok végezték el. Ma az EU-ban nem találni olyan országot – annak ellenére, hogy szabad verseny van –, ahol ne a nemzeti cégek domináltak volna az infrastruktúra-fejlesztésben. Ha a magyaroké lett volna az energiaszektor, akkor a magyar hitelállományt a magyar betétekből lehetne ma finanszírozni. Semmiféle szaktudás és bank nem kellett ahhoz, hogy 8 százalékos garantált megtérülés mellett megvegyék a külföldiek az erőműveket és az áramszolgáltatókat. Aki befordult a sarkon, annak eladták a szektor cégeit. Még önerő sem kellett hozzá, hiszen az államilag garantált nyereség miatt mindegyik bank örömmel finanszírozta meg az energetikai privatizációt a 90-es évek közepén. "Egyetlen magyar magántulajdonú erőmű van, a tulajdonomban álló ajkai Bakonyi Erőmű, amelynek nem volt 8 százalékos megtérülési garanciája, és nem volt áramvásárlási szerződése, mert én magyar vagyok" – szögezte le Demján.
Hozzátette: perben van a jelenlegi kormánnyal, mert a zöldenergiára ők tértek át először, bár nem térült meg a beruházás, de az állam elvette a kvótájukat. "Így mennek itt az ügyek, s ahelyett, hogy egymást segítenénk és széles körű nemzeti összefogással erősítenénk az országot, Magyarország lett az egyik legszegényebb ország, mert nem tudja finanszírozni a működését. Pénz kell a gazdaságba, addig a többi intézkedés csak ráolvasás és imádkozás" – fogalmazott Demján.
Arra a kérdésre, honnan lehetne pénzt szerezni, úgy válaszolt: vissza kell szerezni az országba vetett bizalmat. A bankok működését nem szabad ellehetetleníteni, hiszen egyetlen, minden egyes tőlük elvett forint tízzel csökkenti a hitelkihelyezéseket. Demján szerint a pedig hamis adat. "Az utolsó tíz évet kell megnézni: az nem növekedés, ha felveszek hitelt, és kiosztom fogyasztásra vagy szoci-lis juttatásokra, és az jelenik meg a GDP-ben. Az a gond, hogy a politikusok a választások közeledtével mindig elígérik a jövőt".
