Gödörben a beruházások

Csapnivalóan gyenge beruházási adatokat tett közzé csütörtökön a KSH: az első negyedévben a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz képest 8,6 százalékkal, a 2011. október–decemberi időszakhoz képest pedig 4,2 százalékkal csökkent. Az építési beruházások 13,9 százalékkal, a gép- és berendezés beruházások 1,8 százalékkal estek vissza éves alapon. A 19 nemzetgazdazdasági ágból 12-ben csökkentek, 7-ben bővültek a beruházások, a legnagyobb, 27,6 százalékos növekedést a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás kategóriában regisztrálták.

A legnagyobb súllyal szereplő, az összes beruházás mintegy 30 százalékát adó feldolgozóiparban éves összevetésben 0,7 százalékos volt a visszaesés. Ez az ágazat egy évvel korábban még sokkal jobban tompította a nemzetgazdasági szintű – akkor mindössze 1,1 százalékos – visszaesést, magyarázta lapunknak a Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese. A szakember rámutatott: a legerősebb bázishatás nem itt, hanem a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatban érvényesült, ahol éves összevetésben közel 67 százalékos visszaesést regisztráltak, miután egy jelentős erőmű-beruházást tavaly befejeztek.

A reménybeli beruházókat a befektetői bizalom jelenlegi szintje nem bátorítja, hitelezés pedig gyakorlatilag nincs. Nem kizárt ugyanakkor, hogy az autóipar a beruházás sorban is GDP-húzóágazat marad: egy esetleges kecskeméti Mercedes-bővítés vagy egy miskolci BMW-beruházás akár trendfordító erejű is lehet.

Az első negyedéves adat rosszabb a vártnál, és egyértelműen arra utal, hogy a következő negyedévekben sem munkahelyteremtés, sem növekedés nem lesz – mondta lapunknak Gárgyán Eszter, a Citi elemzője. A visszaesés nem kis részben az állami támogatások csökkentésének vagy megvonásának tudható be. A népszerűsége csökkenésével szembesülő kormánynak várhatóan nem lesz más választása, mint az IMF-fel való mielőbbi megállapodás, amely a befektetői bizalom helyreállításához is hozzájárulhat – véli Gárgyán Eszter, aki szerint 2012 egészében 3 százalékkal eshet vissza a beruházások volumene.

A visszaesés az első negyedéves GDP-adatok alapján várható volt. A szezonálisan és naptárhatásokkal kiigazított adatok szerint a magyar gazdaság január-márciusban 1,5 százalékkal zsugorodott. A felhasználási oldalon a nettó export hozzájárulása pozitív volt, a kiskereskedelmi forgalom szerény (0,1 százalékos) emelkedéséből arra következtethetünk, hogy a háztartások fogyasztása is stagnálás közeli lehetett, a visszaesésért így döntően a beruházások okolhatók.

1996 óta háromszor fordult elő, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás negatív hozzájárulása ellenére nőtt a GDP. Ezekben az években a felhasználási oldalon általában a nettó export illetve a készletfelhalmozás volt a fő (több mint) kiegyensúlyozó tényező. A „legnegatívabb” év 2009 volt: ekkor a beruházásokat 2,4 százalékponttal csökkentették, amely 6,8 százalékos csökkenés az előző évihez képest.

Gyorsult a termelői árak emelkedése

A márciusi 6,4 után áprilisban 7,1 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak éves összevetésben. Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékos volt az átlagos áremelkedés, ez a márciusi adathoz képest 0,1 százalékpontos emelkedést jelent. A belföldi értékesítésben hó/hó alapon 0,4 százalékkal, 2011 áprilisához képest pedig 7 százalékkal emelkedtek az árak, ez a két mutató márciusban rendre mínusz 0,1 százalék, illetve 7,4 százalék volt. Éves összevetésben a legnagyobb, 22,9 százalékos drágulást a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás ágazatban regisztrálták, a számítógépek, elektronikai, optikai termékek ára 9,8 százalékkal emelkedett. A gyógyszerek belföldi árai átlagosan 4 százalékkal csökkentek áprilisban, de ezt az exportárak 18,4 százalékos emelkedése bőven ellensúlyozta (az „eredő” 14,4 százalék lett).