Óvatos állami osztalékszedés
Erősen szelektált az állam, amikor arról döntött, hogy mely vállalati érdekeltségéből vonjon ki pénzt osztalék formájában, és melyikből nem. Mindenütt otthagyta a pénzt, ahol arra az adott vállalat további működéséhez, fejlesztéséhez szükség lehet, viszont elvett onnan, ahonnan azzal nem okozott nagy vérveszteséget.
Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (MNV) keresztül mintegy 250 hazai céget ellenőriz. Ide tartoznak az állam vasúti, közúti, vízi szállítási, energetikai, víziközmű-, oktatási, kulturális, posta-, szerencsejáték-, védelmi ipari, építőipari és agrárérdekeltségei.
A Mol Csoport 149,5 milliárdos (anyacégre jutó) profitjából 44,6 milliárdos osztalékot fizettek ki, ebből 24,6 százalékos részesedése alapján az államra mintegy 11 milliárd jutott. Közel ennyit – 10 milliárdot – vett ki az állam az MVM Csoport konszolidált, 45,9 milliárdjából is azzal a nagy különbséggel, hogy itt döntő szava volt az osztalék nagyságát illetően. Az MVM holdingközpontjának szerepét betöltő anyavállalat viszont a nyereség közel egészét elvonta 19 leányvállalatától. A legtöbb pénz, közel 21 milliárd forint a Paksi Atomerőmű Zrt.-től folyt be, de közel 13,1 milliárd érkezett az áram-nagykereskedő MVM Trade-től, 5 milliárd a rendszerirányító Mavirtól, és félmilliárd a versenypiaci kereskedő MVM Partnertől is. Tavaly az MVM Csoport összességében jó évet zárt, adózott eredménye a 2010-esnek több mint a kétszerese lett. Mérleg szerinti eredménye közel a négyszerese lett az egy évvel korábbinak. (A villamosenergia-ipari csoport 2010-es konszolidált eredménye után az állam 12,5 milliárd forint osztalékot vett ki.)
Közlekedési cégeiből nem vett ki pénzt az állam, pedig lett volna mit. A MÁV Csoportot összefogó MÁV Zrt., melyhez a nagy vasúti tevékenységek közül közvetlenül a pályavasút tartozik, 2011-ben a 2010-es –35,8 milliárdos adózott eredmény után 12,9 milliárdot ért el. Személyszállító leánycége, a MÁV-Start Zrt. egy veszteséges év után ért el 1,2 milliárdos adózott eredményt, a vontatásra szakosodott MÁV-Trakció félmilliárdos profitja nagyjából az előző évi eredményt ismételte meg, a MÁV-Gépészet pár milliós nyeresége kis rontást takar. Nem tartott igényt osztalékra a magyar állam – ahogyan az osztrák sem – a GYSEV Zrt.-ben keletkezett közel 174 millió forint terhére. Nem nyúlt a Magyar Posta Zrt. 2,3 milliárdos nyereségéhez, és a Volán cégektől sem igényelt osztalékot.
Nem teljes körű vizsgálatunk alapján nem vett ki osztalékot a többi termelő és szolgáltató vállalatából sem, viszont a Szerencsejáték Zrt. 7,6 milliárd forintos profitja egészét magához vette.
Még egységesebb a kép az állami hátterű vállalatok azon csoportjánál, amelyeket a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. irányít. Maga a bank 2011-ben üzemi szinten jól szerepelt: 2011-es, értékvesztések, céltartalékok és a különadó nélküli (nem konszolidált) eredménye meghaladta a 7,7 milliárd forintot. Ám örökölt portfóliója akkora kockázatokat hordoz, amelyek tavaly – még a kinnlevőségek megtérülésorientált kezelése és az elszámolt értékvesztés, illetve céltartalék mellett is – további jelentős összegű tartalékolást tettek szükségessé. Ezek 43,1 milliárd forinttal rontották az eredményt, melynek adózás előtti nagysága –38,6 milliárd forint lett. 2011-ben a bank tőkéjét az alapítója két tételben összesen 130 milliárd forinttal emelte meg.
Az MFB-ből tehát 2011 után nem is lehetett volna osztalékot kivenni, rajta keresztül pedig az állam egyetlen vállalatból sem vett ki pénzt. Közel száz cégről van szó, amelyekből a 45 legfontosabbat az MFB négy stratégiai csoport részeként kezeli. A mezőgazdasági csoportjába tartozó erdőgazdaságok mindegyike jobb eredményt ért el tavaly, mint 2010-ben. A vagyonkezelési csoporton belül az MFB Invest Zrt. üzemi eredménye közel 300 milliós mínuszt mutatott, ami a fele az előző évinek, adózott eredménye viszont kis csökkenéssel 600 milliót tett ki. Az infrastruktúra csoportba tartozó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tavaly megfelezte ugyan 2010-es veszteségét, de még így is –4,6 milliárdos volt az adózott eredménye. Mínuszban maradt, de megfeleződött a pénzügyi csoportba tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eredménye is, amely így –3,5 milliárd lett.
Közös az MFB-hez tartozó vállalkozásoknál, hogy a bankkal a hátterükben nagyobb a likviditásuk, mint anélkül lenne, s hogy a bank a szinergiák kihasználásával (például közös energiabeszerzéssel) és egyéb intézkedésekkel is segített működési költségeik lenyomásában.
