BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Az Én részvénytársaság megalapítása

A „personal branding” kifejezés állítólag 1997 augusztusában jelent meg először a Fast Company Magazine-ban, Tom Peters menedzsment „guru” tollából, aki a következőket írta: „Mi vagyunk az Én részvénytársaság tulajdonosai és vezérigazgatói is egyben. A mai üzleti életben a legfontosabb feladat, hogy a Te nevű márka fő támogatói legyünk.”

A personal branding tehát viszonylag új kifejezés, ami viszont egyáltalán nem azt jelenti, hogy maga a leírt tevékenység is új lenne. „Mit meinem guten Namen”, vagyis „a jó nevemmel” – és gyakran az arcommal – szavatolok az üzletért, az áruért, a vállalkozásért, mondták a német vállalkozók, iparosok már évszázadokkal, de a „nevemet adom hozzá” a magyar cégtulajdonosok körében sem ismeretlen, sőt… Például a nevét adta az autóihoz Henry Ford, vagy Georg von Opel és a magyar Csonka János is. Így tett a Bosch cég alapítója, és sorolhatnánk százával a példákat. Innen már csak egy lépés, hogy az áru, a vállalkozás Én legyek.

Ez volt az alapja a personal brandingnek, a személyes márka megteremtésének, amely a médiapédia meghatározása szerint az a folyamat, amelynek során az egyének megkülönböztetik magukat a tömegtől azzal, hogy beazonosítják és megfogalmazzák egyedi, akár szakmai, akár személyes értékeiket. Ezeket különféle platformokon, következetes üzenettel és arculattal terjesztik – gyakran összekötve azt az egyén által alapított vagy működtetett céggel, termékkel.

Az egyének ily módon növelhetik elismertségüket egy terület szakértőiként, megalapozhatják elfogadottságukat és hitelességüket, előrelendíthetik karrierjüket, és nem utolsósorban építhetik önbizalmukat is.

Magyarországon emlékezetes és kiemelkedő (némelyekben megütközést keltő) megnyilvánulása volt ennek néhány évvel ezelőtt a rádiós Villám Géza „álláskereső” óriásplakátja, ennek aztán számos követője akadt, és a C-generáció (content generation) tagjai már rutinosan alkalmazzák a személyes branding eszközeit.

A hírnév tőke (reputation capital) a személyes márka által felhalmozott tőkét összegzi, benne van a hírnév maga, az egyéni pozitív tevékenység, a szavahihetőség és a személyes történet.

Ez a gyakorlatban és kicsiben úgy jelentkezik, hogy például az ebay működtet eladói értékelést – seller rating –, amely az eladók szavahihetőségét is mutatja. Az egyszázalékos negatív ítélet akár négyszázalékos árcsökkenést is okozhat. A Google’s PageRank egy weboldal, vagy egy egyéni blog népszerűségének mutatója: méri az oldalt és a bloggert magát. Évekkel ezelőtt Dara Péter coach, a DEVISE Hungary ügyvezetője HR-es márkaépítés néven személyes márkaépítés képzést indított.

Az elmúlt években több száz HR-vezető szerepelt konferenciáin, rendezvényein, és előfordult, hogy az ismert HR-es előadásában elhangzottak jónak tűntek szakmailag, de később kiderült: ami a valóságban történt, kevésbé volt olyan jó.

Az elmúlt években több száz vezetőt hívott konferenciákra, rendezvényekre, képzésekre azért, hogy megmutassa saját gyakorlatát, tapasztalatát valamely konkrét témában. Sok volt köztük a szakmában jól ismert név, illetve volt több olyan is, aki épp az előadását követően vált ismertté. Ez kitűnő példa arra, hogy milyen jól el lehet adni valamit, ha arra felkészül az illető – mondja az ügyvezető.

– Sajnos sokan akkor sem tudják eladni magukat a szakmájukban a főnökeik, a munkavállalóik számára, ha valóban jók – állítja Dara Péter. A legtöbbünknek azonban ez értelemszerűen nincs a génjeiben, ezt is meg kell, meg lehet tanulni. Épp ennek okán fogalmazott úgy a HR-es márkaépítés-képzés beharangozójában, hogy „Amennyiben szeretnéd, hogy magad miatt is ismerjenek, s ne pedig a céged miatt”. Ugyanis a legtöbben a cégük nevével tudják csak azonosíttatni magukat a piacon, hiszen kevesek neve vált „márkanévvé” a saját szakmájában.

Jelenleg Magyarországon csak nyomokban tapasztalható tudatos, hosszú távú személyes márkaépítés, aminek az alapja az önismeret, a kellő szakmai felkészültségre alapozott, kemény munka, valamint a tudatosság.

Szakmai felkészültség nélkül ideig-óráig fel lehet építeni valamit, de aztán nagyot is lehet bukni vele. Az önismeret azért kiemelten fontos, mert ha valaki nincs tisztában önmagával, erősségeivel-gyengeségeivel, továbbá lehetőségeivel, nem tud reális célokat kitűzni maga elé, és akkor könnyen illúziókat kergethet, aminek kudarc lesz a vége. A tudatosság pedig azért kiemelten fontos, mert lehet ugyan karriert csinálni véletlenszerűen is, azonban a tudatos karrierépítés, a személyes márka kialakítása gyorsabb és tartósabb eredményre vezethet – véli a szakértő.

Az önmarketing és a személyes márka témájának népszerűsége ellenére a marketing tudományágán belül igen kis figyelem övezi ezt a két fogalmat: nem igazán található meg a hazai szakirodalomban, és nincsenek hozzá kapcsolódóan tudományos kutatások sem – állítja egy tavalyi tudományos dolgozat. Az oldalon található másik összefoglalóban ebből a dolgozatból készült összefoglaló a personal branding, másképpen önmarketing stratégiai lépéseiről.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek