Évről-évre romlik a patikák jövedelmezősége: 25 százalékuk veszteségesen működik, és 350 olyan gyógyszertár van, amelyik már saját tőkéjét is felélte. A kormány megszorító intézkedései - a gyógyszerkiadások lefaragására irányuló lépések - hatására pedig a gyógyszertárak árrés-bevételei a támogatott gyógyszerkörben az első negyedévben mintegy 10 százalékkal estek vissza a tavalyi év hasonló időszakához képest. A második negyedévtől pedig az április 1-jei árletörő intézkedések következtében további 7-8 százalékos árréstömeg-csökkenésre lehet számítani.
A közfinanszírozott orvosságok értékesítéséből tavaly 51 milliárd forintot realizáltak a gyógyszertárak, vagyis a Széll Kálmán-terv éves szinten 7-8 milliárd forinttal rövidítheti meg a patikai vállalkozásokat – ahogyan arról korábban lapunknak beszámolt Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.
Ehhez képest csupán 2,7 milliárd forinttal ösztönzi a kormány a patikusokat arra, hogy olcsóbb medicinákat ajánljanak betegeiknek. Nem véletlen, hogy a kamara hónapok óta azért küzd, hogy valamilyen módon gátat szabjon a gyógyszertárak ellehetetlenüléséhez vezető folyamatoknak.
Miután a gazdasági megszorító intézkedések, különösen a gyógyszerkiadások Széll Kálmán terv 2-ben előirányzott további jelentős csökkentése nyilvánvalóvá tette, hogy a patikusok az államtól nem számíthatnak pluszforrásra, az egyetlen járható útnak az árrés-tömeg átrendezése tűnt a számukra.
Ennek lényege, hogy a nagykereskedelmi árrés rovására emelik a patikaszerek kiskereskedelmi árrését. Teszik ezt annak ellenére, hogy a gyógyszer-nagykereskedelmi cégek árrés-bevételei megközelítőleg ugyanúgy csökkentek, mint a patikáké, esetükben mégsem merült fel semmilyen kormányzati kompenzáció. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója ezt értékben 3 milliárd forintra becsüli, amihez éves szinten még ugyanennyi veszteség jön a nagykereskedelmi árrés 10 százalékos várható átcsoportosításával.
A vezérigazgató szerint a ez az összeg már nem kigazdálkodható, felmerül a gyógyszertáraknak nyújtott engedmény csökkentése, illetve a fizetési határidők rövidítése is. Az éves szinten átadott engedmény 10 milliárd forintra rúg, ami meghaladja a gyógyszer-kiskereskedelmi szektor 2010-es 7,5 milliárd forintos éves eredményét.
A betegellátást is veszélyeztetheti az új helyzet az által, hogy veszteségeik csökkentése érdekében a nagykereskedők kénytelenek lesznek visszavenni szolgáltatási szintjükből, és felmerül a ritkább gyógyszertári kiszállítás is. Miután a gyógyszertárak nem tudnak készletezni, jelenleg alapvetően a nagykereskedők finanszírozzák a gyógyszerkészletet, különös tekintettel a drága orvosságokra. Így eddig a viszonylag ritka gyógyszerekhez is néhány órán belül hozzájutott a beteg, a jövőben jelentősen romolhat a betegek gyógyszerhez jutása térben és időben is, hiszen a megnövekvő kiskereskedelmi árrés továbbra sem fog fedezetet nyújtani a patikai készletezésre.
