BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Internet: sereghajtó Magyarország

Továbbra is igen komoly különbségek mutatkoznak az uniós tagországok között internethasználat tekintetében – derül ki az Európai Bizottság (EB) napokban közzétett kutatásából. A felmérés szerint az EU lakosok átlagosan több mint fele csatlakozik napi rendszerességgel az internetre, s mindössze 29 százalékuk nem használja soha a világhálót, akadnak azonban olyan tagállamok, ahol az utóbbi arány meghaladja a 40 százalékot, sőt Portugáliában például a hatvanat közelíti.

Magyarország ezen a listán a sereghajtók közé tartozik, a magyarok ugyanis alig negyven százaléka internetezik minden nap, s nagyjából ugyanekkora az aránya azoknak, akik soha nem böngésznek a világhálón. Előbbi a teljes Európai Unióban a hatodik legalacsonyabb, míg utóbbi az ötödik legmagasabb érték, a rangsorban pedig kizárólag olyan tagállamok állnak mögöttünk, amelyek vagy később csatlakoztak a közösséghez (Románia, Bulgária), vagy éppen igen komoly gazdasági gondokkal küzdenek (Portugália, Görögország, Ciprus). A kontinens boldogabb felén ezzel szemben akadnak olyan országok – például a skandináv államok vagy éppen Hollandia –, ahol az emberek 83 százaléka minden nap használja a világhálót, a netkerülők aránya pedig a 10 százalékot sem éri el.

A viszonylag gyenge hazai adatoknak két magyarázata lehet: egyrészt itthon igen alacsony bizonyos internetképes eszközök elterjedtsége, másrészt a felmérés szerint a magyarok szinte kizárólag csak otthonukban használják a világhálót. A munkahelyén például a megkérdezettek alig több, mint negyede internetezik, ami a legalacsonyabb arány az egész Európai Unióban, míg laptopját a magyarok 27, táblagépét pedig mindössze 1 százaléka használja ilyen célra, amivel szintén utolsók vagyunk az EU-ban. Nem túl elterjedt ráadásul itthon az okostelefonos internetezés sem: Magyarországon az emberek mindössze 6 százaléka böngészik a mobilján, ami ugyan nem a legalacsonyabb, de akadnak olyan országok a közösségben, ahol már tízből négyen élnek ezzel a lehetőséggel.

Érdemes megemlíteni ugyanakkor, hogy bár nemzetközi összehasonlításban alacsony az internetezők aránya hazánkban, egy másik, szintén a közelmúltban készült felmérés szerint, aki használja a világhálót, az viszont igen sokat böngészik. A GfK adatai alapján a legalább hetente netezők napi 207 percet töltöttek internetezéssel különböző eszközökön, igaz az uniós kutatással egybecseng, hogy ebből alig negyed óra az okostelefonok részesedése.

Az EB elemzésének másik tanulsága, hogy nem állunk túl jól a kiberbiztonság területén sem. Bár a magyarok saját bevallásuk szerint nem kezelik túl magabiztosan az világhálót, s itthon több internetes bűncselekmény aránya kimagasló uniós összevetésben, ennek ellenére a netpolgárok nem védekeznek megfelelően a lehetséges támadások ellen. Magyarországon például az internetezők kétharmada egyetlen jelszavát sem módosította az elmúlt egy évben, ami a legmagasabb arány az egész EU-ban.

Minden bizonnyal részben a megfelelő adatvédelem, és a szükséges óvatosság hiányával magyarázható, hogy meglepően magas Magyarországon az adatlopásból eredő bűncselekmények aránya. Hazánkban a megkérdezettek nyolcada nyilatkozott úgy, hogy visszaéltek már korábban adataival, s megpróbáltak valamilyen internetes tevékenységet végezni a nevében: Ennél gyakrabban a tagállamok közül kizárólag Romániában fordult elő hasonló bűncselekmény.

Gondok az internetes vásárlással
Az adatlopás mellett nincsenek túl jó tapasztalatai a hazai netpolgároknak az internetes vásárlással sem. Itthon a világhálót használók 17 százalékával fordult már elő, hogy nem a megfelelő minőségben, vagy egyáltalán nem kapta meg a rendelt terméket, ennél magasabb arányt pedig csak Lengyelországban mértek.
A harmadik internetes bűncselekmény, amit az uniós átlagnál gyakrabban követnek el hazánkban a gyűlöletkeltés: ezzel a magyar netezők közel harmada találkozott már, ami kiugróan a legmagasabb az egész Európai Unióban.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek