Piacnyitás áldozatokkal

„A Magyar Posta Zrt. a stratégiai célok mentén hatékonyságjavító intézkedéseket hajt végre a 2012. évi bértárgyalás során elfogadott foglalkoztatási terve alapján” – közölte a Világgazdasággal az állami cég. Ez annyit jelent, hogy a januártól esedékes teljes piaci liberalizáció előtt a szervezet egyszerűsítését tervezi a mamutcég.

Más forrásokból úgy tudjuk, hogy a valószínűsíthető piacvesztés ellenére nem a végrehajtó személyzet, vagyis a kézbesítők és a felvételi ablakok mögött ülő ügyfélszolgálati munkatársak kerülhetnek az utcára, hanem legtöbben a vezérigazgatóságon veszíthetik majd el munkájukat. Arra nem kaptunk választ, hogy hány embert érint, milyen ütemezésben és mekkora megtakarítást jelent majd a leépítés, de a Magyar Posta korábban nem cáfolta azokat a lapértesüléseket, amelyek 400-500 fő elbocsátásáról szóltak.

Úgy tudjuk: csoportos leépítésről egyelőre nincs szó, csak akit lehet, még az idén nyugdíjaznak, helyükre pedig nem vesznek fel senkit. Az ország legnagyobb foglalkoztatójának vezérigazgatója, Geszti László korábban lapunknak elmondta: az új piaci helyzet új mentalitást is követel a dolgozóktól. „A versenypiaci környezetben már nem jön házhoz az üzlet” – fogalmazott. Vélelmezhető: aki az új követelményeknek nem felel meg a központi irányításban, attól megválik a Magyar Posta. Az biztos, hogy a 35 ezer embert foglalkoztató vállalat csak úgy veheti fel a versenyt a januártól liberalizált piacon vele versenybe szállni próbáló szolgáltatókkal, ha spórolási intézkedésekkel javítja a versenyképességét.

Egyelőre csak a Feibra Kft. tette egyértelművé, komolyan érdekli a céget az 50 gramm alatti levélküldemények piaca. Az osztrák posta magyarországi leányvállalata úgy kalkulál: mintegy 4-5 ezer dolgozóval tudná elkezdeni a munkát. Úgy tudjuk, hogy a cégnél nem cél „lecsapni” a Magyar Postától elküldött szakemberekre, noha jelenlegi ügyvezetőjük, Justin István korábban dolgozott az állami cégnél. A Feibrának elsősorban postásokra és ügyfélszolgálati munkatársakra lesz majd szüksége, ugyanis a készülő új postatörvény alapján 1600-1700 településen kellene kézbesítési pontot nyitnunk.

Az biztos, hogy a postahivatalok jellegében is jelentős változások figyelhetők majd meg. Már Geszti László postavezér is alkalmazza azokat a fogásokat, miszerint boltszerű eladóteret alakítanak ki a postahelyen, nagyjából mint egy benzinkúton. „Ezt gazdaságilag és logisztikailag nem egyszerű megvalósítani. Az 1700 letéti pont mindegyikén nem lesz annyi levél, hogy ahhoz főállású kézbesítőt kellene foglalkoztatni” – magyarázta Justin István. Konkrét üzleti terveket pedig még azért sem tud felállítani a Feibra, mert nem tudják, mennyit kell majd fizetniük abba a kompenzációs alapba, amelyből a Magyar Posta egyetemes szolgáltatói létéből fakadó veszteségét finanszíroznák.

A leépítés az igazgatók kétharmadát is érintheti, hiszen csak így lehet elkerülni a vállalat csődjét. Ellentétben a nyereséges Magyar Postával a román vállalat 213 millió lej (48 millió euró) adósságot halmozott fel. Ebből 103 millió lej a román Versenytanács által tavaly kirótt bírság, 110 millió lejjel pedig a román adóhivatalnak tartozik.

A román postának 36 ezer alkalmazottja és 7000 hivatala van, 75 százalékos tulajdonosa a távközlési minisztérium. Az Osztrák Posta is a piacnyitással indokolta még 2010-ben, hogy évi mintegy ezer állást szüntet meg a következő években a 26 ezerből.

A leépítés az igazgatók kétharmadát is érintheti, hiszen csak így lehet elkerülni a vállalat csődjét. Ellentétben a nyereséges Magyar Postával a román vállalat 213 millió lej (48 millió euró) adósságot halmozott fel. Ebből 103 millió lej a román Versenytanács által tavaly kirótt bírság, 110 millió lejjel pedig a román adóhivatalnak tartozik.

A román postának 36 ezer alkalmazottja és 7000 hivatala van, 75 százalékos tulajdonosa a távközlési minisztérium. Az Osztrák Posta is a piacnyitással indokolta még 2010-ben, hogy évi mintegy ezer állást szüntet meg a következő években a 26 ezerből. -->