A Magyar Mesterséges Táplálási Társaság (MMTT) megbízásából 2012 nyarán közel 50 hazai kórházban egy nap alatt végezték el a malnutríció rizikójának szűrését. Emellett a betegek alultápláltsági állapotának súlyossága szerinti kockázatait mérték fel. Az adatfelvétel összesen 1755 felnőtt beteget érintett, számos meghatározott betegségcsoportban.
Az eredmények vizsgálatakor kiderült, hogy az alultápláltság, a malnutríció egyik fajtája a daganatos betegek esetében jelenti a legnagyobb problémát, hiszen ebben a kategóriában a betegek 60 százaléka tartozik a nagy kockázatú csoportba. Ugyanakkor például idegrendszeri, keringési, pulmonológiai (légzési) betegségek, vagy sebészeti beavatkozások esetén szintén igen magas, 50 százalék körüli szinten mozog azoknak az aránya, akik a betegségek kapcsán kialakuló alultápláltság szempontjából a kifejezetten magas kockázati csoportba tartoznak.
Az alultápláltság gyakoriságát életkor szerint vizsgálva is meglepő eredményeket mutat a felmérés. Míg a 30 év alattiak esetében 57 százalék tartozik a legveszélyeztetettebb csoportba, a 31-40 éveseknél 50 százalék, a 71-80 közötti betegeknél pedig például ugyanez az arány 59 százalékos. Mindez rávilágít arra is, hogy a fiatalabb betegek sincsenek ebből a szempontból „biztonságban”, őket is ugyanúgy fenyegeti betegségük kapcsán az alultápláltság. Mindez nemzetgazdasági szempontból – az aktív korú népesség munkaerőpiacról történő kiesése miatt – mindenképpen figyelemre méltó.
A betegek tápláltsági állapotának ismerete és az ennek megfelelően alakított táplálásterápia számos egészségügyi előny mellett komoly költségkímélő hatással is járna akár már 1-2 éven belül. Minderre komoly európai kutatási eredmények is rendelkezésre állnak, melyek pontosan kimutatják a költségcsökkentés lehetőségét - mondta el Tomsits Erika, az MMTT elnöke. Szerinte az első lépés az alapellátásban illetve a kórházakban akár kötelezően bevezetendő „malnutríció komplex szűrése” lenne.
Számítások szerint az alultápláltság hazánkban évente legalább 135 milliárd forint többletkiadást okoz, többek közt a hosszabb kórházi tartózkodások, szövődmények és a lassabb gyógyulási folyamatok miatt. Ebből az összegből nagyságrendileg 85 milliárd egyszerűen megtakarítható lenne a kórházi ellátórendszerben, ha a betegek kötelező tápláltsági állapotszűrésben részesülnének, dietetikusok, nővérek és orvosok táplálási csoportokban dolgoznának együtt a kórházakban és a betegek betegségüknek és tápláltsági állapotuknak megfelelő táplálási terápiát kapnának – ahogy ez külföldön már jelenleg is általános gyakorlatnak számít.
A magyarországihoz hasonló problémákkal szembesültek EU-s szinten is, ezért döntöttek úgy pár évvel ezelőtt, hogy nem szabad kizárólag szakpolitikai kérdésként kezelni az alultápláltság ügyét, hiszen mindez az uniós állampolgárok 5 százalékát érintheti. Komoly előrelépésnek tekinthető például, hogy nemrég Lengyelországban kötelezővé tették a tápláltsági állapotszűrést és a táplálási csoportok működését a kórházakban úgy, hogy ehhez megfelelő érdekeltségi rendszert is működtetnek.
