Erőltetett horvát gázcsőpartnerség?

Moszkva nyomást gyakorol Horvátországra, hogy még 2013-as uniós csatlakozása előtt lépjen be a Déli Áramlat gázvezeték-beruházásba – írja a Jutarnji List egy olyan kiszivárgott elemzésre hivatkozva, amelyik a horvát kormány legfelső döntéshozóinak készült. A titkos anyag készítői figyelmeztetnek: ha a horvátok engednek a nyomásnak, veszélybe sodorhatják uniós csat­lakozásukat. A dokumentum szerint Moszkva egyrészt egy orosz–horvát kormányközi megállapodást szorgalmaz, másrészt egy projektszerződést a Gazprom és a horvát állami gázvezetéki társaság, a Plinacro között arról, hogy a Déli Áramlat horvát területen fog haladni. Ezzel vélhetőleg az alól bújna ki, hogy később az EU 3. energiacsomagja előírásai szerint kelljen megkötnie a Déli Áramlat szerződését Horvátországgal. A 3. energiacsomag nem teszi lehetővé, hogy a gázvezeték tulajdonosa és üzemeltetője azonos legyen azzal, aki a gázt szállítja rajta.

A kiszivárogtatott elemzés rámutat, hogy a horvát kormánynak uniós csatlakozása előtt sem célszerű az EU-szabályozásba ütköző szerződést aláírnia, sőt a már megkötött kormányközi megállapodásait is hozzá kellene igazítani az uniós joghoz. Például a Déli Áramlatról az előző kormány által 2010 előtt kötött szerződést. „Éppen, mert 2010-ban már aláírtuk a kormányközi megállapodást, számunkra most nem Horvátországnak a projekthez való csatlakozása a kérdés, hanem a Plinacróval később létrehozandó projektvállalatunk részvényesi szerződéséről tárgyalunk” – válaszoltak a Világgazdaságnak a Gazprom Információs Igazgatóságán. Hangsúlyozták, hogy minden országgal a kölcsönös előnyök alapján tárgyalnak. Ez utóbbi azért fontos, mert a hírt elemző Jamestown alapítvány szerint a horvát kormánynak a jogi kérdéseken túl azt is mérlegelnie kell, egyáltalán milyen nemzeti érdeke fűződik a Déli Áramlathoz, s vajon mekkora befolyása lesz az országra később a Gazpromnak, ha az orosz kormány máris nyomást gyakorol rá...

A Jamestown cikkírója szerint az orosz társaság tulajdonképpen ki akarja játszani a térség országait egymás és az EU ellen azzal, hogy több olyan Déli Áramlat-nyomvonaltervet is készített, amelyek egy-egy újabb ország szerepeltetésével vagy elhagyásával különböznek egymástól. Nem hivatalos zágrábi információk szerint például Horvátország bevonása is Szlovénia vagy Magyarország kiejtését jelentené. E vád kapcsán a Gazpromnál leszögezték lapunknak: „az a Dé­li Áramlat célja, hogy erősítse Európa energiabiztonságát, mégpedig a legkorszerűbb műszaki és környezetvédelmi megoldások alkalmazásával. A végső beruházási döntés után sok olyan európai vállalat neve szerepel majd a projektben, amely abban részt kíván venni. A Gazprom még most is vizsgálja további gázvásárló, illetve leendő tranzitőr országok ajánlatát”.

Ám az alapítványnak további aggályai is vannak. Nem tudni például, honnan lesz gáz az évi 63 milliárd köbméter kapacitású Déli Áramlatban, és azt sem, hogyan jön össze a beruházás közel 30 milliárd dolláros költségvetése.

Korábban Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője azt mondta lapunknak, hogy mivel a Déli Áramlat az orosz gázvezetékrendszerből fog táplálkozni, az utóbbiba érkező összes gáz is tekinthető úgy, mint a Déli Áramlat forrása. Most ezt azzal egészítette ki az információs igazgatóság, hogy a beruházással párhuzamosan kibővítik majd az orosz gázvezetékrendszert a kétlépcsős, Déli Folyosó nevű projekt keretében.

Ennek során 2,5 ezer kilométernyi vezetéket építenek, és tíz, együtt 1500 megawatt kapacitású 10 kompresszorállomást telepítenek, további betáplálási pontokat létesítenek. A meglévő szállítási útvonalakról is átterelnek majd gázt a Déli Áramlatba.

Ami a pénzt illeti: „a Déli Áramlatnak jó pénzügyi alapjai és garantált gázforrásai vannak. A projekt komoly résztvevőkből áll, vonzza a végfelhasználókat, melyeknek csak nő a gáz iránti kereslete. A forrást a részt vevő vállalatok teremtik majd elő önerőből és hiteleikből” – jelezte Szergej Kuprijanov.