Vancsura elmondta: általában a szövetség arra ösztönzi a termelőket, hogy a termést három részre osszák fel. Az egyik harmad leszerződését követően a második harmadot adják el aratás után a likviditás biztosítására, egyharmadát pedig érdemes visszatartani későbbi spekulációra, vagyis arra az esetre, ha az árak emelkednének. „Idén ez másképp alakul, sok termelő kénytelen eladni a termését, hogy biztosítsa a fizetőképességét, ráadásul jelentős hitelállomány jár le augusztus végén, amely szintén az eladásra ösztönzi a gazdákat. Ha valaki mégis tud tartalékolni, az a kukoricatermesztésben elszenvedett veszteségeit szeretné a kivárással enyhíteni. Ez egyfajta menekülési útvonal lehet azoknak, akik meg tudják tenni, hogy tartalékolnak. Vancsura hozzátette: az ilyen, későbbi értékesítésre szánt gabona mennyisége országosan nem számottevő a korábbi évekhez képest.
Az exportálás állítólagos nehézségeiről szólva az elnök kifejtette: „jut kivitelre is a hazai gabonából, de sokkal többet lehetne exportálni, mint amennyi árukészlet erre a célra ténylegesen rendelkezésre áll. A szűk keresztmetszetet nem a szállítási infrastruktúra jelenti.” A korábbi években előforduló „vagonhiányról” szólva kijelentette: ha jó árat ajánlottak például az olasz vevők, akkor előbb-utóbb előkerültek az olasz vagy osztrák vagonok.
Búzából legfeljebb másfél millió tonna értékesíthető külföldre, ezt a mennyiséget közúton gond nélkül ki lehet vinni az országból. Kamionok segítségével havonta hozzávetőleg 250 ezer tonna gabonát lehet exportra szállítani, vagyis éves szinten az sem jelentene gondot, ha sem a Dunán, sem vasúton nem lehetne szállítani – nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: a problémát inkább az jelenti, hogy nincs elegendő árualap, különösen a kukorica esetében. Raskó becslései szerint legalább 2,5–3 millió tonnával kevesebb kukorica terem idén, mint egy évvel ezelőtt, vagyis legfeljebb 6 millió tonna lesz a termés.
Vancsura József is figyelmeztetett: szerinte is kukoricakáoszra kell számítani idén. A készletek világszinten is rendkívül alacsonyak, a termés idén a világ számos régiójában rossz, és idehaza is kedvezőtlenül alakul. „Az etanolgyártók is azt fogják tapasztalni, hogy hiába szerződtek le a kukoricára, nincs termés” – véli a szakember.
A szárazság olyannyira megviselte a kukoricát idén, hogy már most elkezdődött a kényszerbetakarítás. Az aszály miatt ugyanis a kukorica jelentős része nem produkált csöveket, így termés sem várható. Ezért a gazdák az ország több területén silónak, vagyis takarmánynak vágják ki a kukoricaszárakat, amely természetesen jóval olcsóbban értékesíthető csak, mint a beérett kukorica.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a szárazság miatt a meglévő kukorica is várhatóan apró szemű, rosszabb minőségű lesz. „Az országos átlagtermés várhatóan legfeljebb hektáronként öt tonna körül alakul majd, amely kifejezetten rossz eredmény” – tette hozzá Raskó. Az agrárközgazdász szerint az elkövetkező napokra prognosztizált száraz és forró időjárás „felteszi az i-re a pontot”, ezért az idei év kirívóan rosszul alakul a kukoricatermesztés szempontjából.
Raskó komoly tévedésnek minősítette azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint a jó árak mellett a gyengébb kibocsátású agrárium is képes lesz felhúzni a GDP-t. A vállalkozó szerint mind az ország GDP-je, mind az agrárium teljesítménye komoly csökkenést mutat majd a 2012-es évben.
Az államtitkár nem aggódik az miatt
Négymillió tonna kiváló minőségű étkezési búza a magtárakban van, Magyarország kenyérgabona-szükséglete ezzel biztosított, sőt még exportra is jut – közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára pénteken Debrecenben, a XXI. Farmer Expo megnyitóján. A hazai élelmezéshez körülbelül 1,2 millió tonna búzára van szükség, a takarmányozás 0,9–1 millió tonnát köt le, és néhány százezer tonna a vetőmagszükséglet. Czerván György néhány nappal ezelőtt a kivitel lehetőségeit értékelve kijelentette: az éves belföldi felhasználást jelentősen meghaladó mennyiség termett, így több mint 1 millió tonna búza juthat exportra.Az államtitkár akkor elmondta: a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a tavalyinál alacsonyabb, hektáronként 3,7 tonna az idei termésátlag, a betakarítható terület viszont 100 ezer hektárral több volt ebben az évben, összesen 1,081 millió hektáron vetettek őszi búzát. Czerván hozzátette: nem lesz gond az értékesítéssel, mivel egész Európában, illetve a kontinensen kívül is a csapadékhiány rontotta a hozamot.
Az államtitkár akkor elmondta: a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a tavalyinál alacsonyabb, hektáronként 3,7 tonna az idei termésátlag, a betakarítható terület viszont 100 ezer hektárral több volt ebben az évben, összesen 1,081 millió hektáron vetettek őszi búzát. Czerván hozzátette: nem lesz gond az értékesítéssel, mivel egész Európában, illetve a kontinensen kívül is a csapadékhiány rontotta a hozamot. -->
