A kormány szerdai ülésén elfogadta a sertésstratégiát – közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a döntést követő sajtótájékoztatón. Az ágazati stratégia célja, hogy Magyarországon a jelenleg 3 millió alatti sertésszám hét éven belül megduplázódjon. A stratégiában foglaltak szerint az állam az MFB-n keresztül forgóeszközhitellel segítené az ágazat szereplőit, 60 milliárd forinttal bátorítaná az integrált bérhizlalási rendszerek kialakulását, 100 milliárddal a húsipart, 40 milliárddal pedig az energiakorszerűsítési programokat dotálná.
A terv becslései szerint a 3 millió új sertés hozzávetőleg 180 milliárd forinttal emelné a sertéságazat mezőgazdasági fázisának bruttó kibocsátását, 225–250 milliárd forinttal nőne az élelmiszeripar bruttó termelési értéke, és ennek eredményeképp 0,5 százalékkal nőne az ország GDP-je. A számítások szerint 45 milliárd forinttal több áfa folyna be a költségvetésbe, a termelés és a húsipar megnövekedett munkaerőigénye pedig összesen 18 ezer új munkahelyet eredményezne, amely további 6–7,5 milliárd forintnyi szja-többletet jelentene a büdzsének.
„A jelenlegi körülmények között irreálisnak látszik a sertésstratégia végrehajtása, bár az anyag helyzetértékelésével és a megoldásra tett javaslatokkal is szinte teljes mértékben egyetértünk” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Tóth István. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára hozzátette: „ma már azonban nem az a kérdés, hogy hogyan tudjuk hárommillióról hatmillióra növelni a sertéslétszámot, hanem az, hogyan lehetne elkerülni, hogy az elkövetkezendő fél évben félmillióval csökkenjen az állomány."
A titkár megjegyezte: jelenleg Magyarországon mindenki, aki teheti szabadul a malactól, a potenciális termelők pedig nem vásárolnak tenyészanyagot és hízlalási alapanyagot sem.
„A sertéstartók kára máris eléri a tízmilliárd forintot idén. Ennek oka részben a takarmánydrágulás, amelynek szintje 30-40 százalékot is elérte az elmúlt időszakban. A szokatlanul forró időjárás következtében a hőstressz is komoly károkat okozott. Ilyenkor alacsonyabb az állatok takarmányfelvétele, és szélsőséges melegben a termékenység is romlik" – fogalmazott Tóth István.
„Az anyag színvonalas, a célok jók, és van realitása annak, hogy hét év alatt hatmillióra növeljük a sertéslétszámot, és erre exportkereslet is lenne" – nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: a nyolcvanas években Magyarország egymillió tonna félsertést exportált a Szovjetunióba, most Oroszország WTO-tagságával hasonló kivitelre újból lenne lehetőség, de ennek a töredéke is óriási eredmény lenne." Raskó hozzátette: „a terv megvalósításához ugyanakkor nagyon sok pénz kell, ám az uniós források hatékony lehívásával, és erős kormányzati akarattal megvalósítható a terv, ha költséghatékony termelést lehetővé tévő beruházásokat valósítanak meg."
