Nem elég a sporttámogatás

Kiterjesztené a társasági adóból (tao) támogatható sportágak körét a KDNP. A kisebbik kormányzópárt szerint a szabályozást úgy kellene átalakítani, hogy a jövőben az öt kiemelt látványsportág (a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a jégkorong és a vízilabda) mellett a hagyományos magyar sikersportágak, például az öttusa, az atlétika, a vívás és az evezés is többletforráshoz juthassanak.

Egy tavalyi törvénymódosítás eredményeként a társasági adó fizetésére kötelezett vállalkozások adókötelezettségük 70 százalékáig támogathatják az általuk választott sportszervezet fejlesztési programjait úgy, hogy a támogatás összegét elszámolhatják költségként, illetve a támogatás teljes összegét az ily módon csökkentett adóalap után kiszámított társasági adóból is levonhatják. Az eredeti szabályozás szerint ugyanakkor így csak a kiemelt öt látványsportág dotálható, s ez az, amin a KDNP most változtatna. A kezdeményezést korábbi nyilatkozatok alapján a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP is támogatja, így nem kizárt, hogy hamarosan megszülethet az újabb módosításra vonatkozó törvényjavaslat.

Szakértők szerint a támogatható sportágak körének módosítása indokolt lépés lehet, hiszen a jelenlegi szabályozás több szempontból is hátrányosan érinti a szórásból eddig kimaradt sportokat. Azon túl ugyanis, hogy ez utóbbiak nem részesültek a többletforrásból, még csökkentek is a bevételeik a társasági adókedvezmény bevezetése miatt: számos korábbi szponzoruk döntött úgy, hogy a támogatás számára anyagilag kedvezőbb formáját választja, s így átpártoltak a kiemelt sportágak valamelyikéhez – mondta lapunknak Csifári Tibor, a Sport Agency ügyvezetője.

A szakember kifejtette: miután Magyarországon a nyugati országoktól eltérően a szponzori tevékenység az esetek nagy részében eddig sem üzleti alapon működött, a társaságok nem vártak valós értéken kezelhető és mérhető ellenszolgáltatást pénzükért, azaz sokkal inkább mecenatúráról beszélhettünk, semmint tényleges szponzorálásról; a vállalatok részéről logikus lépés volt a támogatás olcsóbb formáját választani. Az átvándorlás mértékét csak fokozta, hogy a válság miatt számos cég visszafogta marketingköltését, így tulajdonképpen az új támogatási módot arra használták fel, hogy presztízsveszteség nélkül kiszállhassanak a szponzori piacról.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a sokak által sikertörténetként leírt támogatási rendszernek korántsem a dotálható sportok körének szűkössége az egyetlen hibája: bevezetése a kiemelt sportágak több szervezeténél is komoly likviditási problémákhoz vezetett. Az egyesületek és a szövetségek ugyanis a taóból származó bevételeket csak bizonyos előre meghatározott célokra (így például utánpótlás-nevelésre vagy éppen infrastruktúrafejlesztésre) használhatják fel, így a hivatásos és amatőr sportolókat nem fizethetik ebből a forrásból – hívta fel a figyelmet Radnai Károly, az OrienTax Kft. partnere. Márpedig mivel a korábbi szponzorok jelentős hányada a látványsportoknál is áttért erre a támogatási formára, így az egyes sportszervezetek utánpótlás-nevelésre korábban soha nem látott összegeket zsebelhettek be, a felnőttcsapatok működtetése azonban sok esetben szinte lehetetlenné vált, mivel a szabadon – tehát ilyen célra is – felhasználható bevételek erősen csökkentek.

Az egyesületek helyzetét tovább nehezítette, hogy a szabályozás értelmében a taós forrásból megvalósuló fejlesztési programokhoz bizonyos önrészt is biztosítaniuk kellett – legalább a projekt összértékének 10, de egyes esetekben akár 50 százalékát – a sportfinanszírozás átalakulása miatt azonban nem ritkán már ennek összegyűjtése is nehézséget jelentett – tette hozzá Radnai Károly.
Bár már az eddig jelentkező nehézségek is rámutattak arra, hogy a rendszer korántsem tökéletes, a problémák egy része akár gyerekbetegségként is felfogható, és így ki is küszöbölhető. Sportközgazdászok szerint éppen ezért ezeknél sokkal fontosabb kérdés, hogy hosszabb távon milyen hatása lesz a társasági adóból történő támogatás bevezetésének.

Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanis látható: az új támogatás egyértelműen a szponzori költés kárára nyert teret, azaz a hazai sportszponzoráció jelentősen csökkent az elmúlt egy évben. De ha a taóból történő támogathatóság megszűnik – amire azért van némi esély –, egyáltalán nem biztos, hogy a vállalatok visszatérnek a számukra drágább szponzoráláshoz. Így pedig néhány éven belül milliárdok tűnhetnek el a magyar sportból, ami a teljes sportfinanszírozás összeomlásához vezetne.

Más kérdés, hogy a lehetőség nem minden vállalkozás számára adott, mivel csak a nyereséges cégek dotálhatják ily módon a sportot. A támogatás pozitív eredményhez kötésének van egy a sportszervezetek szempontjából is kedvezőtlen hatása, nevezetesen, hogy a felajánlott összeg beérkezése jellemzően decemberre koncentrálódik, hiszen a vállalatok igyekeznek megvárni az év végét, mielőtt egy adózási szempontból ilyen fontos döntést meghoznak. Így azonban igencsak nehézkessé válik az éves költségvetés tervezése az egyesületek számára.

Más kérdés, hogy a lehetőség nem minden vállalkozás számára adott, mivel csak a nyereséges cégek dotálhatják ily módon a sportot. A támogatás pozitív eredményhez kötésének van egy a sportszervezetek szempontjából is kedvezőtlen hatása, nevezetesen, hogy a felajánlott összeg beérkezése jellemzően decemberre koncentrálódik, hiszen a vállalatok igyekeznek megvárni az év végét, mielőtt egy adózási szempontból ilyen fontos döntést meghoznak. Így azonban igencsak nehézkessé válik az éves költségvetés tervezése az egyesületek számára. -->