Két határátkelőnél eltűnt a fiktív gabonaszállítmányaink négyötöde

Az észak-alföldi régiónkban lévő két határátkelőhelyen, Ártándon és Csengersimán a gabonaszállítmány-forgalom 69,94 százalékkal esett vissza júliusban, áruokmány szerinti mennyiséget tekintve ez a csökkenés pedig 70,76 százalékosos volt – áll egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága által készített, lapunk birtokába került jelentésben. Az összegzés hozzáteszi: a kivitel idén júliusban 78,21 százalékkal zuhant a tavalyihoz képest, míg az import 56,76 százalékkal csökkent.

Ugyanez az áruokmány szerinti mennyiségi csökkenést tekintve 79,39, valamint 43,86 százalék. A gyorsjelentés hozzáteszi: 50 ezer forintos tonnánkénti árakat alapul véve csak ezen a két vizsgálati ponton 1 milliárd forintos forgalomcsökkenés következett be azzal, hogy „a korábbi év gyanús kiszállítói, vásárlói szinte kivétel nélkül eltűntek”. Mivel az árak ennél a mai piacokon némileg magasabbak, az összeg még alulbecsültnek is tűnik.

A zuhanás oka a július elsejétől élő fordított áfa, mely a ga­bonaféléket, az olajos magvakat valamint egyes fehérjenövényeket érinti. A vásárlói lánc végén fizetendő áfa ugyanis lehetetlenné tett olyan típusú áfacsalásokat, amelyeket a termények fiktív utaztatásával valósítottak meg. Korábban a cél­pontország ezen a téren Szlovákia, Románia és Szerbia volt, ezeken a határszakaszokon „tűntek el” szállítmányok.

„Egyértelmű, hogy a feketekereskedelem a fordított áfa bevezetése miatt csökkent. Akik ma külföldre viszik az árut, azok legálisan teszik ezt, de ez néhol csak a korábbi forgalom tizede” – nyilatkozta lapunknak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke elmondta: „a fordított áfa bevezetése elérte a célját, és – Romániához hasonlóan – megtisztította a piacot.” Az elnök ugyanakkor hozzátette: „az adócsalók ma más árukkal dolgoznak – műtrágyával és húsfélékkel –, ezért a jövőben indokolt lenne kiterjeszteni a rendelkezést más árucsoportokra is.

„Részletesebb adatok ugyan nem állnak a rendelkezésünkre, de tapasztalataink azt mutatják, hogy történt tisztulás a gabonakereskedelemben” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára elmondta: „további fejlemény az is, hogy ma már a nagyobb gabonavásárlók jelzik, hogy közvetlenül termelőktől tudnak árut venni, a gyanús közvetítők eltűntek. Ez jó hír” – tette hozzá.

A főtitkár szintén azon a véleményen van, hogy a rendelkezést egyéb árucsoportokra is ki kellene terjeszteni, ezt a szövetség kezdeményezni is fogja. „Aggasztó, hogy a csalók olyan feldolgozott termékeket keresnek céljaikra, amelyek nem esnek a fordított áfa hatálya alá. Jellemzően ilyen áruk a különböző lisztek és darák, mint például a szójadara.”

Segítik a sertéstartókat

Segítséget kapnak a sertéstartók, ha a fordított áfa bevezetése miatt átmenetileg pénzügyi zavarba kerülnek – nyilatkozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vasárnap az MTV Híradónak. A kormány a múlt héten döntött arról, hogy az egyes növényi termékeknél már bevezetett fordított áfát kiterjesztik az élő sertésre és a félsertésre is. A sertéstartó gazdák attól tartanak, hogy likviditási gondba kerülnek, hiszen ezzel a vevő az áfát nem az eladónak, hanem közvetlenül az államnak fizetné meg. A tárcánál a változások nyomán több 10 milliárdos bevétellel számolnak.