Budapesten ez a három kerület ugyan nem tesz ki jelentős részt az összes lakáspiaci forgalomból, hárman összesen a forgalom 11,5 százalékát adják, ami csak másfél százalékponttal több, mint a legnagyobb lakásállományú kerület, a XI. kerület részesedése az összes budapesti adásvételből, de a kerületben megkötött adásvételek száma ennél a három kerületnél esett vissza legkevésbé 2008-hoz viszonyítva. Lakásállományra vetített forgalmuk az átlagosnál magasabb. Míg a fővárosban 2011-ben 1000 lakásra átlagosan 27 adásvétel jutott (ez 2007-ben még 70 adásvétel volt), addig az V. kerületben 33 adásvétel, a II. kerületben 28 adásvétel jut 1000 lakásra. E tekintetben csupán a XII. kerület lóg ki a sorból 1000 lakásra jutó 24 adásvétellel.
Vidéken három, a nyugati országrészben fekvő, város esetében látható a legkisebb, az átlagosnál jóval alacsonyabb visszaesés a lakáspiaci forgalomban. Hasonlóan a budapesti kerületekhez, itt sem a legnagyobb lakásállományú települések bizonyulnak a leginkább válságállónak.
A három budapesti kerületben közös az átlagosnál magasabb ingatlanérték, illetve a relatív magas presztízs. 2012 első 8 hónapja alapján a használt téglalakások átlagértéke a V. kerületben 35 millió forintot, a II. kerületben 25-30 millió forintot, a XII. kerületben 21 millió forintot tett ki, a fővárosi átlagos 16-17 millió forinttal szemben. A kevésbé megkopott népszerűség mögött meghúzódó okok között a vásárlóközönség összetétele is szerepel. „Az V. és XII. kerületben 2012-ben, tapasztalatunk szerint, az átlagosnál jóval kisebb volt a hitelből vásárlók aránya, és a II. kerületben is az átlagosnál némileg magasabb a készpénzes vevők aránya.” – mondta Kühne az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. – „Szemmel látható külföldi jelenlétet az idei évben egyelőre csak az V. kerületben tapasztaltunk a vásárlók körében.”
A fenti módszertan mellett nem csak a forgalom visszaesésében legkevésbé érintett területeket vizsgáltuk meg, hanem a két legnagyobb budapesti kerületet, a XI. és XIII. kerületet, illetve a lakásállományát tekintve a legnagyobb vidéki várost Debrecent is, melyek ingatlanpiacának visszaesése szintén kisebb az átlagnál.
Budapesten az átlagos 40 százalékos, 2008 és 2011 között mért forgalom visszaeséssel szemben a legnagyobb, 76 ezres lakásállományú XI. kerület csak 33 százalékos, a második legnagyobb, csak 3.500 lakással kisebb XIII. kerület pedig még ennél is kisebb 31 százalékos visszaesést mutat. Debrecenben a vidéki átlagos 45 százalékos forgalomcsökkenéssel szemben 36 százalékos csökkenés áll, tehát a nagyobb lakáspiaccal rendelkező területek is jól tartották magukat a válságban. Az 1000 lakásra jutó eladások számában szintén átlag feletti eredményt tudtak felmutatni.. A XI. kerületben 32 adásvétel, a XIII. kerületben 33 adásvétel jutott 1000 lakásra (a fővárosi átlag 27), Debrecenben ez a mutató pedig 27 adásvételen áll.
A XI. kerületben a nagyon színes ingatlanállomány nagyon színes összetételű vevői kört is jelent. Keresettek Kelenföld panellakásai, 8-15 millió forint között, Lágymányos 1,5 – 2 szobás téglalakásai, a belváros közelsége miatt. Sok egyetemi, főiskolai diák akár bérlőként, akár tulajdonosként a kerületben találja meg első budapesti lakását.
A XIII. kerületben, Újlipótvárosban, főleg a 30 év feletti korosztály, családosok vásárolnak. A legkedveltebb típusok között a jó állapotú nagypolgári, vagy Bauhaus épületekben lévő lakások szerepelnek. Kétszobás jó állapotú, újszerű lakásokat 15-25 millió forint közötti áron lehet vásárolni. Újlipótvárossal, illetve vonzerejével kapcsolatban érdemes megjegyezni a budapesti viszonyok mellett kiemelkedő lakóközösséget. A kerületben Angyalföld is nagyon keresett, az újszerű lakások nagyon széles skálája, illetve olcsóbb téglalakások alkotják a kínálatot, de megtalálhatóak jó árértékű panelek is.
