Még épülhet új atomerőmű Európában

A fehérorosz energiaminisztérium mérlegeli az ország második atomerőművének felépítését, jelentette be Mihail Mikadjuk fehérorosz energiaminiszter-helyettes. Konkrét terv még nincs, de az ország számol azzal, hogy fosszilis energiahordozók ára nő, készletei pedig apadnak.

A Belta belorusz hírügynökség jelentése szerint ezért a minisztérium a helyi tudományos akadémia és más szervezetek segítségével összeveti és értékeli, milyen energiahordozók és milyen áron állnak az ország rendelkezésre a jövőben.

A Fehéroroszországban napirenden lévő megközelítést, azaz az energiapiaci elemzést Magyarországon a 2030-ig szóló energiastratégia összeállítói végezték el, sőt, nálunk akár már ebben az évben is megszülethet a beruházási döntés. Mindazonáltal rendre felmerülnek aggályok is, például a hagyományosan legolcsóbbnak tekinthető nukleáris energia majdani árával, a beruházás majdani költségeivel, illetve magával a bővítéssel kapcsolatos társadalmi egyeztetésekkel kapcsolatban.

Aggályok

Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatója például nemrég azt mondta az Origónak, hogy a költségvetés helyzete alapján irreális elképzelés, hogy az állam 4 milliárd eurót fektessen be egy új reaktorba. Szerinte az MVM pénzügyi ereje arra elég, hogy befolyásos kisebbségi részesedése, tehát például 25 százaléka legyen a bővítési projektben. Úgy látja, hogy Magyarország a bővítéssel kapcsolatos tervek miatt nincs lépéskényszerben, van még idő a döntések meghozatalára.

Mások amiatt aggódnak, hogy a fukusimai baleset miatt annyival költségesebb biztonsági megoldásokat kell alkalmazni az új blokkok építésekor, hogy az erősen rontja az általuk termelt áram versenyképességét. Ráadásul túl nagy lesz a villamos energia kínálatunk azokban az években, amikor a lebontandó paksi blokkok, az újak pedig már működnek. Ezek kapcsán Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. Igazgatója a közelmúltban azt mondta a Világgazdaságnak, hogy a Paks II. árama a többlet költségek mellett is így versenyképes maradhat, és véleménye szerint a párhuzamosan működő egységek árama is gazdára talál majd a piacon.

Egy további oldalról a paksi bővítés társadalmi kommunikációját kutató pr-tanácsadó, Sarlós Gábor fejtette ki a hvg.hu-n, hogy szerinte Magyarországon az atomenergia hasznosításáról és jövőjéről soha nem zajlott érdemi társadalmi párbeszéd. Az ügyben „atomcsendet” vél tapasztalni. Az atomerő-építések megnövekedett költségeire hivatkozva arra emlékeztet, hogy szakértők vitatják, hogy az atomerőművek olcsón állítanak elő áramot. Emlékeztet, hogy a fukusimai baleset miatt Németország leállítja atomerőműveit.

A hivatkozott fehérorosz miniszter-helyettes szerint azonban a német döntés a németországi zöldek nyomására született, és sok szakértővel együtt arra számít, hogy néhány éven belül Németország is megmásítja az álláspontját. Mihail Mikadjuk közli továbbá, hogy a világon jelenleg is több mint 100 atomerőművi blokk épül. Emlékeztet, hogy a fukusimai baleset óta mindenütt elvégezték a korábbinál szigorúbb biztonsági előírások meglétét ellenőrző stressz teszteket, ahol pedig szükséges, leállítják az érintett nukleáris létesítményt.

Nyitás újabb országokban

A Fukusima utáni időkről készített a napokban összegzést az Oroszország Hangja Rádió honlapja is. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adataira hivatkozva az előbbinél kisebb, de még mindig nagyszámú – 62 – reaktor épüléséről ír. Törökország, Fehéroroszország, Banglades, Vietnam vagy az Egyesült Arab Emírségek például épp a baleset után fogtak hozzá az atomenergia békés célú bevezetésére. Csaknem 30 olyan ország van, főként ázsiaiak, amelyek első reaktoraik létesítésére készülnek. Jelenleg közel 440 blokk üzemel a világon, összteljesítményük 380 ezer megawatt körül van. Az összes villamosenergia-termelés 17 százalékát atomerőművek adják. A szakmai prognózisok szerint 2030-ra 630 ezer megawattra lehet a beépített kapacitás.

Magyarországon egyébként magas az atomenergia társadalmi elfogadottsága, ezt a Paksi Atomerőmű Zrt. Ezt rendszeresen vizsgálja, felmérései adatait pedig közzéteszi. A Magyar Országgyűlés 2009. március 30-án 330 igen, 6 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett elvi jóváhagyását adta Pakson új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítésének megkezdéséhez. A magyar kormány júniusban kiemelt beruházási státuszt adott a majdani projektnek, az MVM pedig az előkészületekre létrehozta a Paksi Atomerőmű II. Zrt-t.

Már többször nekifutottunk

A Paksi Atomerőmű honlapja szerint egyébként már 1980-as évek derekán már napirendre került az erőmű bővítésére. További VVER-440/213 típusú blokkok építéséről volt szó, de a törekvés meghiúsult, mivel a Szovjetunióban akkorra már a nagyobb VVER-1000 blokkok szabványosítását és sorozatgyártását határozták el. Erre reagálva a hazai tervek is átálltak a két VVER-1000-es blokk építésének előkészítésére, a kiszemelt helyszín az 1-.4. blokkok tengelyétől északra elhelyezkedő terület lett volna. A terveket a kormány még a rendszerváltás előtt leállította.

1996/97-ben a Magyar Villamos Művek Rt. kapacitásnövelő tendert írt ki. Esélyes atomerőművi blokk lett volna az AECL Candu-6 –osa, a Westinghouse AP-600-asa és az Atomsztrojexport VVER-640-ese, de mivel a gyártók nem tudták határidőre elkészíteni az előzetes környezeti hatástanulmányt és megszerezni a hatósági engedélyeket, nem pályázhattak. (Más kategóriában is csak kisebb, gáztüzelésű erőművek indultak és nyertek.)

A nyolcvanas évek közepétől több más ajánlkozás is volt új atomerőmű építésére, így például francia ajánlat is volt 1000 MW-os blokkok építésére.

-->