Komoly lökést adott 2011-ben a szórakoztató elektronikai ágazatnak, hogy a legnagyobb forgalmú termékkör, a televíziók értékesítése rég nem látott, dinamikus növekedést mutatott. Az előző évben a GfK adatai szerint valamivel több, mint 350 ezer tévékészüléket értékesítettek Magyarországon, ez pedig nagyjából 30 százalékos növekedést jelent az egy esztendővel korábbihoz képest. A jelentős mértékű bővülés ráadásul korántsem volt magyarspecifikus jelenség: hazánkhoz hasonlóan a környező országokban is megugrottak az eladások.
Itthon a volumenhez hasonló mértékben – tehát mintegy harmadával – bővült a piac értékben is (elérve a 40 milliárd forintot), ami egyben azt is jelzi, hogy a termékek átlagára nem változott jelentősen 2011-ben, s tulajdonképpen ez volt a növekedés egyik legfőbb motorja tavaly - jelezte a Világgazdaságnak Várkonyi Balázs. A legnagyobb hazai műszaki webáruháznak számító Extreme Digital ügyvezetője elmondta: az elmúlt évben általános volt, hogy a gyártók, a korábbi modelleknél jóval nagyobb tudású készülékeket dobtak piacra, lényegében az előző szériákkal megegyező áron, ez pedig igen pezsdítően hatott a keresletre.
Az amúgy is erős forgalomnak ráadásul az év utolsó negyedévében a digitális átállással kapcsolatos aggodalmak újabb lökést adtak: miután sokan tartottak attól, hogy a váltás miatt januártól nem tudnak majd tévézni régi készülékükön, 2011 végén lényegében megrohanták a műszaki áruházakat. Az október és december közötti három hónapban összesen majd 160 ezer televízió talált gazdára itthon, ez pedig 54 százalékos növekedést jelentett 2010 hasonló időszakához képest (értékben mindeközben 39 százalékkal bővült a piac).
Az igen erős karácsonyi szezon fényében nem meglepő módon a kereskedők és a gyártók is nagy reményekkel vágtak neki a 2012-es esztendőnek, s az optimizmusukat csak fokozta, hogy az idén két nagyobb sportesemény (labdarúgó Európa Bajnokság és olimpia) is volt, amelyektől a korábbi tapasztalatok alapján azt remélték, újabb lökést adnak az eladásoknak. Az ágazat szereplőinek várakozásai azonban nem teljesültek, sőt az év első fele olyannyira csalódást keltő volt, hogy a legfrissebb prognózisok már az értékesítés 20 százalék fölötti visszaesésével, s a 2010-esnél alig magasabb forgalommal kalkulálnak.
A fordulat azért lehet kissé meglepő, mert a környező országokban az idén is kitartott a tévépiac tavalyi lendülete, a visszaesés szinte csak a magyar piacra jellemző. Várkonyi Balázs szerint az idei hanyatlás alapvetően két tényezővel magyarázható: egyrészt a háztartások elkölthető jövedelme tovább csökkent, másrészt ezúttal a fogyasztók nem fogadták olyan lelkesen a gyártók újításait, mint egy esztendővel korábban. Utóbbira jó példa a 3D képes készülékek esete, amelyek forgalma ugyan kissé emelkedett, de korántsem olyan mértékben, ahogy azt a piac remélte, annak ellenére, hogy a köztévé az olimpiát három dimenzióban is közvetítette.
Az idei nehézségek ellenére azonban az ágazati szereplők továbbra is bizakodóak. Várkonyi Balázs jelezte: a karácsonyi szezonban az idén is megugorhat a kereslet, jövőre pedig a digitális átállás tényleg az utolsó fázisba ér, ami akár újabb robbanásszerű növekedést is hozhat. Ezt egyébként a kereskedők is igyekeznek kihasználni: egyre kedvezőbb hitelkonstrukciókkal próbálják motiválni a lakosságot a tévévásárlásra.
A tévépiac mozgása nem csak azért fontos, az ágazatban, mert a szektor legnagyobb szegmense, hanem azért is, mert más termékek értékesítésének alakulását is befolyásolja. A házimozirendszerek iránti kereslet például jellemzően együtt mozog a tévé-eladásokkal, s nem volt ez másképp az elmúlt bő másfél évben sem: 2011-ben – ha a televíziópiacnál kisebb mértékben is, de – nőtt az ilyen berendezések forgalma, míg az idén enyhe csökkenést tapasztaltak a kereskedők.
Általában hasonló a helyzet a különböző tévéhez köthető lejátszókkal is, ezen a piacon azonban most sokkal inkább az érződik, hogy a fogyasztók kissé meg vannak zavarodva. Bár az előző néhány esztendőben megindult egyfajta átállás, s néhány fogyasztó lecserélte korábbi DVD lejátszóját jobb minőséget biztosító Blu-rayre, az áttörésre egyelőre várni kell. Várkonyi Balázs szerint ennek magyarázata az, hogy a lakosság nem igazán vásárol filmeket sem, így tökéletesen megfelel nekik korábbi készülékük, azaz többség még mindig több éves DVD-lejátszóját használja.
Miközben a videólejátszó-piac érezhetően megtorpant, a fényképezőgépek és kamerák szegmensében érdekes változások történtek. A rögzítő készülékek értékesítése nagyjából 2009-ig dinamikusan emelkedett, ekkor azonban az egyre jobb felvételek készítésére alkalmas telefonok elterjedése megfordította a korábbi trendet. A fényképezőgépek esetében az alsó, olcsóbb készülékek szegmense azóta lényegében eltűnt, míg a kamera egyértelműen céleszközzé vált: csak bizonyos alkalmak esetén, például gyerek születésekor vásárolják a fogyasztók - jelezte területen igen erős pozíciókkal rendelkező Extreme Digital ügyvezetője.
A szektor helyzetét az elmúlt két-három évben tovább rontotta a válság elhúzódása: mivel a vevők jellemzően a nyaralás környékére időzítetik a vásárlásaikat, a hazai turizmus visszaesése a fényképezőgép-piac teljesítményére is rányomta a bélyegét. Tavaly nagyjából 5 százalékkal csökkent az értékesítés, a kedvezőtlen trend azonban az idén felgyorsult, s az előrejelzések szerint Magyarországon 2012-ben nagyjából 20 százalékkal kevesebb készüléket adhatnak el a kereskedők, mint egy évvel korábban.
Némi öröm az ürömbe az ágazat szereplői számára, hogy miközben az olcsó fényképezők vevői eltűntek, egyre több a drágább gépet vásárló hobbifotós. Ez a kínálat alakulásán is érződik, hiszen az áruházak polcain a kompakt készülékek helyét fokozatosan átveszik az egyre nagyobb optikai átfogással rendelkező ultrazoomos készülékek és cserélhető objektíves gépek, amelyek ugyanakkor a gyártók fejlesztései eredményeként egyre kisebbek. A kereslet átalakulása egyébként az értékesített készülékek átlagárát is emelte, ez azonban nem bizonyult elégnek ahhoz, hogy a volumen csökkenését kompenzálja, így értékben is szűkül a piac.
