BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Csak két vállalat maradt

Csak a 25 százalékosnál nagyobb állami részesedéssel rendelkező cégekben vizsgálódhatnak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal emberi a módosított törvényjavaslat szerint. A kormány letett a jegybank ellenőrzéséről is, mivel azt az Állami Számvevőszék vizsgálja. A banktitkokat azokban a kormány is tudni akarja majd a jövőben.

Fellélegezhet a tőzsdei cégek többsége, a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által a hét végén benyújtott kormányzati ellenőrzésekkel kapcsolatos törvény legújabb változata jó néhány ponton visszakozott a korábban vitatott kérdésekben.

A tervezet alapján a kormányzati ellenőrzési szerv már nem vizsgálhatna minden olyan céget, amelyben akár csak egyetlen részvénnyel is tulajdonos az állam, kizárólag azokat vetethetné górcső alá, amelyekben legalább 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az állam. Az ilyen cégektől a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elkérheti az adathordozók tükörmásolatát, hogy azokat vizsgálhassa. Ha a cég nem működik megfelelően együtt, az érintett személyeket megbírságolhatják, sőt akár a társaság adószámának a felfüggesztését is kérhetik az adóshatóságtól.

Jelenleg a tőzsdei cégek között két olyan társaság van, amelyet érinthet törvény. Az egyik a Rába, amelyben az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) révén 73,67 százalékos tulajdonrészt birtokol, valamint a Richter, amelyben az MNV részesedése 25,22 százalékos. Közel áll a szigorúbb állami felügyelethez a Mol is, amelyben az állami pakett 24,61 százalékos, de az OTP, a Magyar Telekom és más olyan cégek, amelyekben akár a nyugdíjpénztári vagyon átadása során néhány részvény erejéig tulajdonrészt szerezhetett az állam, kikerülnek a kormányzati látókörből.

A szakértők szerint egyébként a Richternél és a Rábánál sem kell feltétlenül aggódni a túlzott állami ellenőrzések miatt, az állam ugyanis már így is elég jól beleláthat a társaságokba. „25 százalékos tulajdonhányad fölött általában már delegálhat a részvényes egy vagy több tagot az igazgatóságba, így eléggé közvetlen rálátása lehet a cég működésére” – mondta lapunknak Miró József, az Erste Befektetési Zrt. stratégája. Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője is hasonlóan vélekedik. „Számos cég tevékenységébe nyernek most is betekintést a hatóságok” – magyarázza.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete például az OTP és az FHB működését vizsgálhatja részletekbe menően, a Magyar Energia Hivatal a Mol belső működésébe láthat bele elég mélyen, a Gazdasági Versenyhivatal pedig szinte bármelyik céget képes vizsgálni.

Az OTP ettől függetlenül szintén számolhat kormányzati ellenőrzéssel, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt is módosítaná ugyanis a kormány, méghozzá úgy, hogy a kormányzati ellenőrzést végző szervvel szemben nem áll fenn a banktitok megtartásának kötelezettsége.

Egy másik ponton viszont engedett a kormány a törvényjavaslattal szembeni kritikus hangoknak. Az új normaszöveg ugyanis név szerint említi, hogy a Magyar Nemzeti Bankra a kormányzati ellenőrzési szerv jogköre nem terjed ki.

A törvényjavaslat indoklása szerint azért nincs erre szükség, mert a jegybankot a hatályos jogszabályok szerint az Állami Számvevőszék jogosult ellenőrizni.


Hétszázmilliárd forintnyi részvény

Az államnál augusztus végén a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint nem egészen 700 milliárd forintnyi hazai részvény volt. A központi kormányzat az utóbbi időszakban folyamatosan adogatja el a részvényvagyonát, az idén csaknem 35 milliárd forintnyi tőzsdei papírtól szabadult meg.

Tavaly egészen más volt a helyzet, az állam több mint 600 milliárd forintnyi részvényhez jutott hozzá, ennek két fő forrása volt. Egyrészt a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása, amely révén eleinte mintegy 100 milliárd forintnyi részvényt kapott a kormányzat, ez a mennyiség azonban a zártkörű intézményi részvényalapok visszaváltása, és a közvetett részvénybefektetések direktté alakítása után 130 milliárd forint fölé emelkedett.

A másik fő forrás a tőzsdei cégekben történő tulajdonszerzés volt. A legnagyobb volument a Mol 22 százalékos részvénypakettjének megszerzése jelentette, emellett még a Rábában sikerül az államnak nagyobb részesedést elérnie.

Egyébként tavaly június, vagyis az állami részvényállomány megugrása óta, a kormányzat csaknem 170 milliárd forintot bukott a tőzsdén.


Tavaly egészen más volt a helyzet, az állam több mint 600 milliárd forintnyi részvényhez jutott hozzá, ennek két fő forrása volt. Egyrészt a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása, amely révén eleinte mintegy 100 milliárd forintnyi részvényt kapott a kormányzat, ez a mennyiség azonban a zártkörű intézményi részvényalapok visszaváltása, és a közvetett részvénybefektetések direktté alakítása után 130 milliárd forint fölé emelkedett.

A másik fő forrás a tőzsdei cégekben történő tulajdonszerzés volt. A legnagyobb volument a Mol 22 százalékos részvénypakettjének megszerzése jelentette, emellett még a Rábában sikerül az államnak nagyobb részesedést elérnie.

Egyébként tavaly június, vagyis az állami részvényállomány megugrása óta, a kormányzat csaknem 170 milliárd forintot bukott a tőzsdén.

-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek