A rendezvényt vitaindító kérdéseivel megnyitó Ságodi Attila, a KPMG energetikai partnere szerint a tarifák utóbbi időszaki nem kellő mértékű emelkedése az energetikai beruházások visszafogását, a szolgáltatások minőségének és az ellátás biztonságának romlását okozzák - ismerteti a fórumról készült sajtóközlemény.
A szakértő szerint a megújuló tervek ambiciózusak, a valóság azonban az, hogy már 2010-2011-ben is jelentős lemaradást halmozott fel Magyarország a célokhoz képest. Voltak pozitív lépések is, de például a megújuló és alternatív energiaforrásokból
előállított hő- és villamos energia átvételi támogatási rendszere (METÁR) bevezetésének csúszása jelentős negatívum.
A földgáz területén az ellátásbiztonság sokat javult Magyarországon az utóbbi években, az importkapacitások nyugati oldalról is jelentősek, óriási tárolók vannak, és sok egyéb infrastruktúra projekt van jelenleg is az asztalon - fejtette ki a szakértő.
A GDF Suez Energia Magyarország vezérigazgatója szerint az elmúlt három évben két válságot is átéltek, a pénzügyi mellett ugyanis a szabályozói oldalról is negatív hatások érvényesültek, emiatt nagyon nehéz tervezni a jövőt. A cég Patrick Eeckelers elmondása szerint visszafogta beruházási terveit, a hatékonysági követelményekre a sok fix költség miatt leépítésekkel tudnak reagálni. Az, hogy a beruházás-megtérülés jelenleg a szegmensben alacsonyabb, mint a banki betéti kamatszint, hátráltató tényező.
Az EDF Démász beruházási kiadásait jelenleg még tartani szeretné, de ilyen környezetben hosszabb távon erre nem lesznek képesek. Márpedig Thierry Le Boucher vezérigazgató elmondása szerint ahhoz, hogy a minőség jó szintjét fenntartsák fejleszteni kell, aminek elmaradása már akár rövid-középtávon is a minőség romlását okozhatja. Épp ezek miatt a politikának és a szabályozói oldalnak nagyon fontos szerepe van abban, hogy a beruházások, és ezzel a minőség is megmaradhasson.
Az E.ON Hungária vezérigazgatója, Eric Depluet szerint Magyarországon a szolgáltatás színvonala első osztályú, de a vállalatok számára terhet jelent, hogy például nagyon sok ügyfélszolgálati irodát kell fenntartani, és a számlázási előírások is plusz költségként jelentkeznek. A menedzser szerint egyáltalán nem örvendetes, hogy a költségvetési és szociális problémákat az energetikába való beavatkozással akarják kezelni.
A GDF Suez vezetője megjegyezte, hogy vannak olyan országok, amelyek megfelelő politikával megfelelő befektetői pénzeket tudnak magukhoz vonzani. A vállalat például Lengyelországban és Romániában is megvalósít befektetéseket, mert ott jó megtérülés várható.
Ságodi Attila szerint Európa és Magyarország között az egyik fontos különbség a tarifák kiinduló szintjében keresendő. Ha nagyon alacsony szintről csökkentik még tovább a tarifát, az a piaci szereplőknek is, és a fogyasztóknak is hátrányokat fog okozni. Magyarországon ráadásul nem ismerik fel, hogy az energiapiac milyen jelentős mértékben járul hozzá a gazdasági teljesítményhez, és hogy milyen jelentős innováció zajlik a szegmensben.
Az E.ON vezérigazgatójának elmondása szerint, ha a mostani nem átmeneti időszak lenne, akkor már rég hátat fordítottak volna az országnak. Hozzátette: nagyon kedvezőtlen, hogy az elmúlt két évben 27 jogszabályváltozás volt úgy, hogy ezeket semmilyen egyeztetés nem előzte meg a szakmai szereplőkkel.
