Egyszerűbb a kisajátítás
A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott javaslat célja az indoklás szerint a kisajátítási eljárások gyorsítása, egyszerűsítése, ügyfélbarátabbá tétele, valamint olcsóbb lefolytathatóságának elősegítése. A korábbi, 2008-ban életbe lépett jogszabályt módosító utal arra, hogy a kisajátítási eljárások egyszerűsítésének feladata a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló kormányhatározatban szerepel.
A törvényjavaslat 2013. július elsején léphet hatályba. Ekkortól a közérdekű környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében a kisajátítási esetkörök bővülnek a környezetvédelmi célú, valamint a Natura 2000 területet érintő kisajátítási lehetőséggel.
Ez utóbbi azt jelenti, ha a tulajdonos a védett természeti vagy Natura 2000 területen, a védelem céljával oly mértékig össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, amely a kisajátítás hiányában az adott terület elpusztulását eredményezi, az állam kisajátíthatja a földet.
A nem megfelelő művelés megállapításához a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.
A kisajátításokról szóló törvénymódosítás részletes vitájában korábban ellenzéki képviselők több ponton kritizálták a javaslatot, köztük ezt a pontot is. Szilágyi László (LMP) a törvény természetvédelmet érintő részeit bírálta, amelyek – mint mondta – alkalmasak lehetnek, hogy a „hatalmi elit képviselői” megszerezzenek természetvédelmi területeket, majd azokat továbbadhassák.
Külterület esetében nem lesz kötelező továbbá az egész ingatlan kisajátítása, mondván: számos esetben a külterületi, több ezer négyzetméteres telkeknél sem az államnak, sem a tulajdonosnak nem érdeke a teljes terület kisajátítása.
Változás az is, hogy a lakások kisajátításakor is a pénzbeli kártalanítás lesz a főszabály a cserelakás biztosítása helyett. A módosítás a jövőben általánosan a pénzbeli kártalanítást helyezi a természetbeni kártalanítás elé. Eddig a kisajátítások idejét nagyon elhúzta az a gyakorlat, hogy a felajánlott cserelakásokat gyakran visszautasították azok, akiknek a lakását kisajátította a hatóság. Ha a módosítás hatályba lép, és a tulajdonos nem fogadja el a felajánlott cserelakást, akkor automatikusan pénzt kap a kisajátított a lakásáért, vagyis a tulajdonos kártalanítása nem húzódik tovább.
A módosító eltörölné azt az előírást is, hogy a kisajátításnál a közösségi előnynek nagyobbnak kell lennie a tulajdon elvonásával okozott kárnál, ha az abban felsorolt okok miatt történik a kisajátítás. A kivételi listában szerepel a kiemelt beruházás, amelyet törvény vagy kormányrendelet nyilvánít ilyenné, miként az autópálya- és vasútépítés.
A mostani javaslatot az is indokolja a benyújtó közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint, hogy ugyan a 2008-ban hatályba lépett, a kisajátítási eljárásokat hosszú időn át meghatározó, a 2000-es évekre azonban már jelentős mértékben elavult jogszabályt, a kisajátításról szóló 1976-os vonatkozó jogszabályt váltotta fel, az elmúlt négy évben elegendő tapasztalat született arra, mely pontokon lehetne tovább egyszerűsíteni a folyamatot.
Módosítókról szavaztak
Kereskedelmi médiumokban és az internetes hírportálokon sem hirdethetnek a pártok 2014-ben az új választási szabályok szerint, amelyeket hétfőn hagyott jóvá a parlament.Az Országgyűlés még nem a választási eljárási törvényjavaslatról, hanem az ahhoz benyújtott módosító indítványokról döntött, a zárószavazás egy hét múlva lesz. A fideszes Vas Imre javaslatára a kampányidőszakot ötven napban határozták meg, ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a nyomtatott sajtóban és a közszolgálati médiában hirdethetnek.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az adótörvények módosító indítványainak szavazása előtt tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben. Elmondta: ez az első fontos lépés ahhoz, hogy Magyarország a következő esztendőben is 3 százalék alatt tartsa az államháztartási hiányt. A zárószavazásra a következő héten kerül sor.
Az államháztartási egyenleget javító, a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett intézkedések a költségvetési bizottság indítványaként kerültek a parlament elé. A javaslat szerint jövőre is megmarad a bankadó, eltörik a nyugdíjjárulék plafont, viszont a cafeteria esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás 27 százalék helyett csak 14 százalékra emelkedik. A tranzakciós illeték 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lesz, a Magyar Nemzeti Bank kikerül a fizetésre kötelezettek köréből.
Az Országgyűlés még nem a választási eljárási törvényjavaslatról, hanem az ahhoz benyújtott módosító indítványokról döntött, a zárószavazás egy hét múlva lesz. A fideszes Vas Imre javaslatára a kampányidőszakot ötven napban határozták meg, ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a nyomtatott sajtóban és a közszolgálati médiában hirdethetnek.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az adótörvények módosító indítványainak szavazása előtt tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben. Elmondta: ez az első fontos lépés ahhoz, hogy Magyarország a következő esztendőben is 3 százalék alatt tartsa az államháztartási hiányt. A zárószavazásra a következő héten kerül sor.
Az államháztartási egyenleget javító, a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett intézkedések a költségvetési bizottság indítványaként kerültek a parlament elé. A javaslat szerint jövőre is megmarad a bankadó, eltörik a nyugdíjjárulék plafont, viszont a cafeteria esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás 27 százalék helyett csak 14 százalékra emelkedik. A tranzakciós illeték 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lesz, a Magyar Nemzeti Bank kikerül a fizetésre kötelezettek köréből.-->
