A vidékfejlesztési tárca helyettes államtitkára példaként említette az állattartó telepek korszerűsítésére szánt 40 milliárd forintos pályázatot, amelyet néhány hónapja írt ki a VM, valamint a januártól induló új forgóeszköz-hitel program, amelyet 4 százalékpontnyi kamattámogatás mellett nyújt az állam az MFB-n keresztül a termeltetőknek félmilliárd forint értékben. Ez utóbbit integrátorok és olyan feldolgozók vehetik igénybe, amelyek hízlaltatást végeznek. „Maguk a termelők sok esetben banki szempontból kevésbé hitelképesek, ám a feldolgozók hitelképesebbek, rajtuk keresztül pedig támogathatjuk a termeltetést.
Az egész ágazat sorsa szempontjából kulcsfontosságú a forgóeszköz-finanszírozás segítése” – tette hozzá Feldman.
A helyettes államtitkár szerint a megoldás kulcsa a magasabb önköltség elismertetése. „Ha eltekintünk a mostani takarmányhelyzettől, a hagyományos abrakos hízlalás akkor is drágább, mint a nyugat-európai versenytársak alacsonyabb költségszintje. A cél az, hogy igényesebb piacokat találjunk, és a magasabb beltartalmi értékhez pozicionáljuk a magyar árut, és így a magasabb árakat is elismertessük” – tette hozzá Feldman.
Az államtitkár hangsúlyozta: a feldolgozott szárazárunál már jobban működnek egyes minőséget jelző védjegyek, jelenleg a cél egy a tőkehúsokra érvényes hasonló minősítési rendszer megalkotása. Feldman Zsolt szerint a külpiaci terjeszkedés egyik fő célpontja a Távol-Kelet lehet.
„A helyi piacok, a helyi termelés és értékesítés a belföldi fogyasztóknak versenyképes áron tud kínálni élelmiszert, hiszen itt a szállítás, és a köztes elemei sincsenek jelen, vagy a fogyasztói ár közvetlenül a termelőhöz, esetleg az elsődleges értékesítőhöz jut” – mutatott rá lapunknak a regionális piacok szerepére Szieberth István, a Vidékfejlesztési Minisztérium sertésstratégia-munkacsoportjának vezetője.
Szieberth hangsúlyozta: a sertéstermelés nagyobb részét, hozzávetőleg 60 százalékát a jövőben is a szakosított sertéstelepek állítanák elő, nagy tömegben, de emellett – elsősorban a belső piacon – nagyobb szerepet szán a tárca a helyi termelőknek és lokális értékesítésnek. Szieberth szerint ez azért is rentábilis lenne, mert az almos tartás férőhely-beruházása jóval olcsóbb, és más, jobb minőséget is állít elő, bár jóval munkaigényesebb is.
„Amikor Magyarországon tízmilliós sertésállomány volt, abból ötmillió volt a háztáji” – indokolta a gazdálkodási forma újbóli népszerűsítésének szükségességét a területért felelős új minisztériumi munkabizottság vezetője. Szabó Csaba hozzátette: fontos lépés volt a háztáji állattartást korlátozó önkormányzati rendeletek törvényi tiltása. A bizottság célja, hogy megvizsgálja: vannak-e további jogi, állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági akadályok, valamint kommunikációs kampányt folytasson a háztáji gazdálkodás népszerűsítésére.
Kérdéses azonban, csupán a kormány által beígért hitelek és támogatások – illetve az, hogy a földtörvény által is elvárt az állattartás – mennyiben tudják felpörgetni a hazai sertésállományt. Ez különösen annak fényében fontos, hogy az állattenyésztés a mezőgazdasági termelésből mindössze 32 százalékkal részesedik. A forráshiánnyal küzdő sertéstenyésztők különösen azt sérelmezik, hogy a fordított áfa rendszerét a szektorra is ki akarja terjeszteni a kormány.
Az ebből eredő rövid távú likviditási problémák megoldására a vidékfejlesztési tárca ígéretet tett, kérdés azonban, honnan lesz erre pénz. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter lapunknak korábban úgy nyilatkozott, az adóvisszaigénylés felgyorsítása lehet erre eszköz, ám erről még nem született döntés. A termelők sűrűn hangoztatják azt is, hogy az alapvető élelmiszerek – így a sertéshús – kedvezményes áfakörbe sorolása is segítené likviditásukat, erre azonban a közeljövőben aligha van esély. Fazekas Sándor lapunknak ugyanakkor arra is utalt, mivel a sertéságazatban jelentős – ágazati szereplők szerint akár a termelés egyharmadát is eléri – a feketegazdaság aránya, elképzelhető, hogy valójában nem is hárommillió, hanem annál jóval több sertés van Magyarországon.
Magyarországon is előkerült festett hús
Nem csak Svédországba adott el a Filetto Kft. színezett sertéshúst, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy magyarországi nagykereskedőnél is talált hasonló hamisítványt – írta a Magyar Nemzet. A lap keddi számában azt írta, hogy a Nébih a Filetto Kft. szállítási dokumentumai alapján ellenőrzött egy magyar nagykereskedőt, ahol marha vesepecsenyének feltüntetett sertésszeleteket találtak. A minták vizsgálata még tart.Annak felderítése, hogy a lengyel származásúnak feltüntetett termékből hova kerülhetett még szállítmány, a kft. dokumentumait kell ellenőriznie a hatóságnak. A dokumentumokat az adóhatóságtól kell beszereznie a Nébih-nek, mert a cég teljes körű adóügyi ellenőrzése van folyamatban.
Annak felderítése, hogy a lengyel származásúnak feltüntetett termékből hova kerülhetett még szállítmány, a kft. dokumentumait kell ellenőriznie a hatóságnak. A dokumentumokat az adóhatóságtól kell beszereznie a Nébih-nek, mert a cég teljes körű adóügyi ellenőrzése van folyamatban. -->
