Így például hiába volt hatalmas, 153,7 milliárd forintos a Mol csoport tavalyi, konszolidált, az anyavállalati részvényesekre jutó eredménye, az ideinek csak a töredéke veszne el a részvényesek számára az új szabályozás miatt, mert csak néhány Mol-leányra vonatkozik. Ám éppen a Mol az egyik olyan társaság, amely beruházásokkal kitérhet az új sarc egy része elől: nemrég maga közölte, hogy felgyorsítja a projektjeit. Viszont ezentúl hiába nem fizet osztalékot: egyik résztulajdonosa, az állam adóágon is kiveheti belőle, amit kiszemelt. A cégnél egyelőre nem nyilatkoztak lapunknak, mint mondták, tanulmányozzák a vasárnap este benyújtott indítványt, főként természetesen arra kíváncsiak, abból mi vonatkozik rájuk.
Sajátos az E.On csoport helyzete is, és még ott is osztanak-szoroznak. A Mollal szemben a hazai E.Onnak nehéz eldöntenie, hogy mely területek fejlesztésére fordítson a tervezettnél több pénzt, mert még azt sem tudja, meddig marad mostani tulajdonosánál. Előbb-utóbb ugyanis az állami tulajdonú MVM ellenőrzése alá kerül. Így viszont aligha készül itteni, hosszú távú tervei miatt komolyabb fejlesztésekre. Nyereséges, tárolásra szakosodott tároló cégére a Robin Hood adó és annak emelése csak ritka esetekben vonatkozik. A gáznagykereskedő E.On-leány tavaly adózás után 600 forintos mínuszban volt, s jelenlegi szabályozás mellett az is marad. Az egyetemes szolgáltatásban és a versenypiacon aktív, harmadik nagy hazai E.On cég 1,75 milliárdos adózott eredményéből csak mutatóban hagyott a cégben valamennyit (147 milliót) a tulajdonos, amelynek tehát érvágás lesz az adóemelés.
Az MVM csoport állami tulajdonú volta miatt van egyedi helyzetben, de a csoport egészét egyébként sem érinti az emelés. Az anyacég tavaly kivette a teljes osztalékot leányvállalataiból, a nála összegyűlt 26 milliárdból viszont csak 10 milliárd került az államhoz. A szabályozás megszületése előtt szintén nem nyilatkozó csoportnak kevésbé lenne baj az adók növekedése, hiszen, ha a tulajdonosa fejlesztésről dönt, ahhoz forrást is szervezhet. És a csoport szintén élhet a beruházások lehetőségével. A GdF Suez, a Tigáz és a Shell nagy veszteségei viszont arra figyelmeztetnek, hogy fogytán az energiacégekben rejlő tartalékok.
Nincs több bőr a Panrusgázon
A tavaly 8,1 milliárd forint adózott eredményt elért Panrusgáz Zrt.-től már aligha tud további pénzt elvenni az állam a most megnövelni kívánt adóval, elvégzi ezt a munkát az iparűzési adó módosítása. Azzal, hogy 80 százalékról 70-re csökken az iparűzési adó kivetésekor figyelmen kívül hagyandó árbevételhányad, várhatóan el fog olvadni az amúgy kis fajlagos nyereségű gázközvetítő cég profitja. A Panrusgáz az előző energiaadó-emelés elől még kitért: felszámolta nagykereskedelmét.
