„Még akkor is, ha félretesszük a biztonsági és környezetvédelmi aggályokat, a gazdasági szabályozások a legfontosabb korlátai a fekete-tengeri LNG-projekteknek. A tankerek bérleti díja egyre emelkedik és nemsokára a hajók álláspénze is fontos részt fog kitenni a gazdasági versenyben. A kemény teleken, amikor több gázra lenne szükségünk, a tenger és az időjárás nem csak lelassítja, de akadályozhatja is a hajók átkelését a Boszporuszon.
A jelenlegi tankeráraknál egy ilyen három napos késés igazán megdobhatja a szállítási és biztosítási árakat” – magyarázta Okan Yardimci, miért nem lehet terhelhető tovább a szoros. Ráadásul, ha még egy baleset lehetőségével is számolunk, a fekete-tengeri LNG-projektek a jelenlegi helyzetben gazdaságilag életképtelenné válhatnak.
A Márvány-tengert a Fekete-tengerrel összekötő csatorna ötlete már 1994-ben is felmerült, az akkori miniszterelnök az Izmit-Karasu útvonalat tartotta jó ötletnek. Akkor még nem volt lehetőség egy ilyen beruházás megvalósítására, viszont az elképzelés testvérét ma már mind pénzügyileg, mind technológiailag kivitelezhetőnek látják a szakértők. Ezt az ötletet tizennégy évvel később, Tayyip Erdogan miniszterelnök fogalmazta meg: azt mondta, hogy Isztambul nyugati felén kellene kialakítani egy 45-50 kilométer hosszú és 150 méter széles csatornát a Boszporusz tehermentesítése céljából. A beruházás az előzetes számítások alapján 20 milliárd dollárba kerülne. Az elgondolást 2011 áprilisában jelent meg tervként, azóta készülnek a tanulmányok, amelyek befejezéséhez két év szükséges.
Yardimci szerint a projekt energia központú lenne és felgyorsítaná a gazdasági fejlődést, ezen belül az LNG-szektorét is. Szerinte nem lehet probléma a finanszírozással sem. Viszont a környezetvédelmi és tengerészeti szempontoknak is meg kell felelnie, s már a tervezéskor és a kivitelezéskor is ügyelni kell a az élővilág és a vízkészlet sértetlenségére.
A termékdrágulástól a kalóztámadásig
A leszűkülő tengeri útvonalakat földrajzi fojtópontoknak hívják. Ezekben a szállítás elakadhat, felfelé kényszerítve az elakadt áru (jórészt olaj) árát, és ellátási kockázat is keletkezhet miattuk. Ráadásul kedvenc helyei a tankereket (is) kirabló kalózhajóknak, és gyakoriak a balesetek a szállító járművek ütközései miatt. Ez utóbbi esetek csökkentésére adott szorosban csak adott méretű tartályhajók közlekedhetnek. Ám ezzel azt is meghatározzák a szorosok üzemeltetői, hogy milyen műszaki paraméterű szállítóeszközök az adott útvonal üzleti győztesei. Gyakori kockázatcsökkentő megoldás a szűk tengerszorosok elkerülése és tehermentesítése vezetékekkel. Helyenként politikai okok is a vezetékhasználat mellett szólnak.
