Vizsgálják a repülőtér-leállást

Éppen egy héttel ezelőtt kényszerült leállásra a Liszt Ferenc Repülőtér az irányítótorony és a repülőtéri vezérlőfunkciók elektromos ellátórendszerének sérülése miatt. Átmeneti technikai megoldásokkal másnap reggel sikerült megnyitni a repteret. Csak szerda hajnalban álltak vissza a hálózati áramforrásra és kötötték be az új szünetmentes áramforrást. A légügyi hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja a leállás körülményeit – közölte a fejlesztési tárca.

A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. (HC) az üzemeltető Budapest Airporttól (AB) bérli a repülőtéri irányítói tevékenység ellátáshoz szükséges épületrészt. A légiforgalmi szolgálat a közműszolgáltatásokat, többek között az elsődleges és a tartalék áramellátó rendszerből származó szünetmentes áramellátást szintén a repülőtér üzemeltetőjétől vásárolja. Az elsődleges áramforrások és a BA tartalék ellátó rendszere sérülésekor a HC beépített harmadlagos rendszere tovább szolgáltatta az energiát. Miután a társaság szakemberei felmérték, hogy a BA nem tudja rövid időn belül elhárítani a hibát, a biztonságos újraindíthatóság érdekében lekapcsolták a berendezéseket. A HC saját szünetmentes tápegységeiről képes volt megszakítás nélkül biztosítani létfontosságú kommunikációs eszközein keresztül a rádió- és telefonkapcsolatot.

Az előzményekhez tartozik, hogy az irányítótornyot közel harminc éve adták át, az épület leromlott műszaki állapota miatt felújításra szorul. A rekonstrukció – a szaktárca szerint – a repülőtér üzemeltetőjének feladata. A szükséges munkálatokkal kapcsolatos tárgyalások azonban az utóbbi két évben eredménytelenül zárultak a HC és a BA között.

A BA most további fejlesztésekkel és új, nagyobb kapacitású berendezések telepítésével egy megerősített áramellátási rendszer kiépítésén dolgozik. A HC és a légügyi hivatal pedig „határozott lépéseket tesznek az irányítótorony biztonságos elektromos ellátásának újragondolása érdekében”. E szervezetek hagyják majd jóvá a BA által kidolgozott hosszú távú fejlesztési programot, amelynek célja, hogy az üzemben tartó garantálja a torony és a repülőtér zavartalan működését.

Közben vita alakult ki arról, hogy kit, milyen kártérítési felelősség terhel az ügyben. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke, Molnár Gabriella szerint vis maiornak számít, ha a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Ilyen esetekben a légitársaság nem köteles kártérítést fizetni. A Flight-Refund, a légiutasok jogainak érvényesítésére szakosodott vállalkozás arra hívta fel a figyelmet, hogy kárenyhítési és nem kártérítési kötelezettségük van az európai légitársaságoknak a budapesti reptéren történtekhez hasonló vis maior helyzetekben. Ilyenkor nem érdemes pénzt várni a késések, járattörlések miatt. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint viszont a bezáráshoz vezető műszaki hiba nem minősül vis maiornak: a szövetség álláspontja az, hogy a hővezeték megóvása egyértelműen a reptéri üzemeltetés körén belül eső, ahhoz hozzátartozó alapfeladat és kötelezettség.

Kellemetlenségek

Az üzemszünet miatt több ezer utasnak kellett módosítania útitervét, s jóval több mint száz járat esett ki. Az érkező gépek Bécsbe, Pozsonyba, és – a Wizz Air esetében – Debrecenbe mentek, sokat töröltek. Az utasok egy részét buszokkal szállították Budapest és a repülőterek között. Volt, aki szállodában éjszakázott, mások a terminálon aludtak. Sokan vonattal próbáltak Bécsbe utazni, de a pályaudvarokon is tumultusok alakultak ki. Mások taxival igyekeztek Bécsbe, de – lapinformációk szerint – a Bécsből induló járatok addigra dugig teltek.