"Itt valami nincs rendjén" – panaszolta Ivo Gönner, a szövetség elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. A közművállalatok szövetsége éles bírálattal illette a szövetségi kormány energiapolitikáját, a szakmai szervezet azt állítja, hogy megszűnt az országban az energiaellátás biztonsága.
Gönner a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy az árampiacon egyre csökken az erőművek profittermelési esélye. A közmű vállalatok szerint a szövetségi kormány energiapolitikája elhibázott, mert a rendszerből csak az "agyontámogatott" zöld termelők profitálnak, illetve azok, akik a nagyobb környezetszennyezést jelentő szénégetéssel állítják elő az áramot. Gönner új támogatási politikát követelt a szén- és gázerőművek részére, miközben szorgalmazta a zöldáram-előállítók részére nyújtott támogatások csökkentését is.
A CSU a Spiegel korábbi cikke szerint már reagált a Gönner által is jelzett energiabiztonsági gondokra. Az atomenergia teljes felszámolásával több régióban, elsősorban Bajorországban elérték kapacitásaik határait az erőművek. Mivel a nap- és szélenergia telepek ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek, a párt tervei szerint ezeknek a cégeknek bizonyos összeggel kell hozzájárulniuk az energiabiztonság garantálásához.
A CSU állandó megoldást szeretne találni arra a problémára, hogy a termelés ingadozását jelenleg a környezetet jobban szennyező erőművek felpörgetésével próbálják kiegyensúlyozni. Az elképzelés szerint az újonnan épülő, környezetbarát gázmotoros erőműveket részben a zöld termelők finanszírozzák majd, esetleg az emmisziókereskedelem segítségével. A tervet természetesen ellenzi a Német Megújuló Energiaszolgáltatók Szövetség, akik szerint az emiatt megemelkedő költségeket végül a fogyasztók fizetik majd meg.
Dániányi energiára lesz szükségük
Egy az alternatív energiaszolgáltatók szövetségének megbízásból készült korábbi tanulmány szerint 2022-ig 10 gigawattnyi új erőművi kapacitásra lenne szükség, ez nagyjából Dánia teljes áramtermelő kapacitásának felel meg. Németország legkésőbb 2022-ig fokozatosan bezárja atomerőműveit. Becslések szerint a fogyasztóknak legalább 32 milliárd eurójába kerül majd a váltás.
Már elkezdték az áremelést
A Vattenfall, a legnagyobb áramszolgáltató Berlinben és Hamburgban, a január 1-étől rekord mértékben, 13 százalékkal emelte a díjakat. A Délnyugat-Németországban működő EnBW pedig kereken 10 százalékkal többet akar felszámítani a fogyasztóknak.
Egy átlagos német háztartás jelenleg havonta 293 eurót fizet a benzinért, a villanyáramért és a fűtésért, ebből kereken 10 euró az ökoáram-illeték összege - véli Michael Spielmann, a Deutsche Umwelthilfe ügyvezetője. Az áramért fizetendő havi plusz 5-7 euró biztosan nem jelent gondot a fogyasztók többsége számára, de az újabb prognózis szerint 2014-ben az illeték 4,89-5,74 centtel emelkedni fog kilowattóránként. A villanyáram ára továbbra is magas marad, a rekord összegű illeték haszonélvezője pedig maga az állam. Jövőre a számítások szerint 1,4 milliárd eurónyi áfát szedhet be Berlin az áram áfájából.
Komoly hiányosság a rendszerben
Németország áramrendszerének egyik hatalmas hiányossága, hogy – első hallásra hihetetlen módon – az ország északi részéről nem egyenesen, hanem közép-európai országokon keresztül, egy ún. hurokban jut le Dél-Németországba a megtermelt energia - írta a Világgazdaságban Jenei András, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. További probléma, hogy az ország széltermelő kapacitásának szinte teljes egészét északon installálták. Ha ott fúj a szél, a rendszerirányítók élete egy csapásra a repülésirányítókéhoz mérhető stressz fokozatba lép, ugyanis elképesztő terhelés épül fel akár 10-15 perc leforgása alatt is, melyet a német irányítónak valahová el kell vezetnie, és mivel híján van a direkt nagykapacitású összeköttetésnek a déli országrészhez, ráterheli a cseh hálózatra.
