Vállalkozók, figyelem - Ezekre a változásokra kell figyelni

A módosításoknak köszönhetően kedvezőbbek lettek a devizában fennálló forgóeszközhitelek átértékelési veszteségére vonatkozó elszámolási szabályok, megváltozott a számviteli hiba fogalma, megszűnt a kötelező ismételt közzététel, illetve életszerűbbé vált az üzembe helyezés időpontjának megállapítása. Ugyancsak pontosabb lett a tartós változás fogalma, egyszerűsödött a skontó elszámolása, és a továbbiakban áruként kell nyilvántartani  az átmenetileg használatba vett eszközöket.

A Számviteli törvényt a múlt év végén több ponton módosították. A MAZARS legfrissebb jelentése szerint a többségében 2013. január 1-jén hatályba lépő változások közül több módosítás már a 2012-éves beszámoló elkészítésekor is alkalmazható.

Enyhülnek a devizaárfolyam-változás kedvezőtlen hatásai. Lehetővé vált ugyanis, hogy az aktív elhatárolások közt halasztott ráfordításként kerülhessen elszámolásra a devizakészlettel nem fedezett, devizában fennálló forgóeszközhitelekhez kapcsolódó év végi átértékelés vesztesége, ha az nem realizált árfolyam nyereséggel nem ellentételezett. A halasztott ráfordítást a hitel visszafizetésekor kell megszüntetni.

A gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása 2014. május 31-ig ugyancsak lehetővé teszi, hogy a tőke megfelelőségének vizsgálatakor a devizás eszközök és kötelezettségek év végi átértékelés miatt elszámolt összevont árfolyam veszteségét figyelmen kívül hagyhassák a vállalkozás tulajdonosai.

Egy másik módosítás szerint mostantól az számít jelentős összegű hibának, ha az évente feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét módosító, előjeltől független együttes értéke meghaladja a mérlegfőösszeg 2 százalékát, de ha az nem éri el az 1 millió forintot, akkor az egymilliós határt.  Ugyancsak egyszerűbbé teszi a vállalkozások életét, hogy 2013. január 1-gyel a törvényalkotók teljesen egészében törölték a lényeges hiba fogalmát és minden ehhez kapcsolódó ismételt közzétételi kötelezettséget.

Három kategóriába sorolták a szellemi termékeket: iparjogvédelemben vagy szerzői jogvédelemben részesülő és jogvédelemben nem részesülő, titkosságuk révén monopolizált szellemi javakra. A besorolást példálózó felsorolással segítik és leszögezik, hogy a besorolás nem függ attól, hogy használatba vették-e a terméket.

Változott az átmenetileg használatba vett termékek besorolása: a készletek mérlegtétel-meghatározása kiegészül azokkal az eredetileg értékesítési céllal előállított vagy beszerzett termékekkel, amelyeket az értékesítésig vagy az állományból való kivezetésig átmenetileg használatba vett a vállalkozó. A földgáz, az áram és az ivóvíz számláiban az egyetemes szolgáltató által jogszabályi kötelezettség alapján feltüntetendő díjak az energiahordozó bekerülési értékének a részét képezik, így a számla összegét nem kell megbontani anyagköltség és igénybevett szolgáltatás között.

Az elhúzódó hatósági engedélyezések által okozott számviteli probléma megoldásának érdekében a módosított törvény kimondja, hogy egy eszköz üzembe helyezésének időpontja annak vállalkozási tevékenység céljából történő rendeltetésszerű használatbavétele.

A terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés elszámolásának megítélésekor reálisabb megközelítést tesz lehetővé az az új szabály, hogy a piaci és könyv szerinti érték különbözetét nem csak akkor tekinthetjük tartósnak, ha az már egy éve fennáll, hanem akkor is, ha a múltbeli tények és jövőbeli várakozások alapján legalább egy évig fennáll, illetve ha az értékelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.  A fizetési határidő előtti kiegyenlítéshez kapcsolódó nem számlázott engedmény, a skontó elszámolása eddig meglehetősen összetett volt, mivel csak a késedelmi kamattal arányos összeget lehetett a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között elszámolni, azt ezt meghaladó összeg pedig rendkívüli bevételnek minősült. Az új szabály kimondja, hogy 3 százalékot meg nem haladó skontó minősül egyéb pénzügyi bevételnek, ezzel egyszerűsítve a nyilvántartást. 

Ha megváltozik az üzleti év mérlegfordulónapja, nem kell bemutatni a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló kiegészítő mellékletében a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat. Végül pedig kimondták, hogy ha a tárgyévi eredmény negatív, akkor csak az osztalékfizetésre igénybevett eredménytartalék összegét kell az eredménykimutatásban kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a tárgyévi adózott eredménnyel lesz azonos összegű.