Itt van Lázár János nagy terve Magyarországgal: már nem elég az autógyártás, élelmiszeripari óriás akar lenni ezermilliárdokból – most kell gazdának állni, dőlni fog a pénz

"Mezőhegyesről indul a valódi vidékfejlesztés!" felütéssel osztotta meg a mezőhegyesi Lázárinfó videófelvételét Lázár János, aki a mezővárosban pénteken közösségi tájékoztatót tartott Mezőhegyesen. Lázár János szerint a kérdés az, hogy lesz-e elegendő politikai akarat és erőforrás az élelmiszeripar stratégiai ágazattá emeléséhez. A cél egy hazai piacra épülő, modernizált, magyar kézben lévő élelmiszeripari rendszer, amely képes megtartani a vidéki fiatalokat, és csökkenti az ország külső kitettségét.

A magyar agrárium és a vidék jövője nem pusztán szakpolitikai kérdés, hanem nemzetstratégiai, szuverenitási ügy

A magyar mezőgazdaság 2010-ben hátrányos helyzetben volt, azóta azonban a termelési volumen nőtt, a technológiai színvonal javult, és az ágazat modernizáción ment keresztül.

Az elmúlt másfél évtizedben jelentős állami és uniós források áramlottak az agráriumba, ami lehetővé tette a technológiai fejlesztéseket és a tőkefelhalmozást. Ugyanakkor a globális és európai folyamatok új kihívásokat jelentenek, így a klímaváltozás, a piaci túlkínálat, az ukrán importnyomás és az uniós szabályozás.

Az elmúlt években a mezőgazdaság jelentős forrásokhoz jutott. Lázár szerint "a kormány, csinált egy olyan vidékfejlesztési kasszát, amire az elmúlt 35 évben még sose volt példa". Mintegy 5600 milliárd forint uniós és 3300–3400 milliárd forint hazai támogatás érkezett az ágazatba. A kormány az uniós 20 százalékos társfinanszírozási arány mellé 80 százaléknyi hazai forrást tett a vidékfejlesztésbe, ami Lázár szerint példa nélküli volt az elmúlt évtizedekben. Ennek eredményeként technológiai modernizáció és tőkefelhalmozás ment végbe az ágazatban: javult a költséghatékonyság, nőtt a termelési színvonal, és jelentős beruházások valósultak meg.

A következő évek nagy kérdése az, hogy ez a támogatási és fejlesztési arány fenntartható-e.

Lázár János rámutatott, hogy Magyarország alapanyag-termelőként erős, de a feldolgozott, magasabb haszontartalmú termékek esetében importra szorul. A profit jelentős része nem itthon realizálódik. 

Lázár János nagy mezőgazdasági programja

A miniszter ötpontos javaslatcsomaggal állt elő.

1. A támogatási források megőrzése és növelése, különösen a hazai társfinanszírozás fenntartása a vidékfejlesztésben.
2. Életpályamodell a fiataloknak, az agrárszakképzés és felsőoktatás átalakításával, valamint egy, a 40 év alattiak számára földműves telepítési program indításával a generációváltás elősegítésére.
3. A vízgazdálkodás agrártárca alá rendelése, az öntözési infrastruktúra fejlesztése és a vízvisszatartás erősítése a klímaváltozás hatásainak kezelésére. 
4. A belső piac védelme, a közétkeztetés hazai alapanyagokra építése. Az Agrárkamarát az élelmiszer alapanyag lánc irányítójává kell tenni.
5. Vertikális integráció, azaz a termeléstől a feldolgozáson át a kiskereskedelemig terjedő, magyar tulajdonú élelmiszerlánc kiépítése.

A magyar gazdaságban legalább akkora élelmiszeripar kell, mint amekkora autóipar

Lázár János élelmiszeripari óriássá tenné Magyarországot, és a terve szerint a jövőben a magyar agrártermékek kiszorítanák a román, a lengyel és a szlovák termékeket a hazai piacról.

A miniszter az első pontként technológiai fejlesztést javasol. Ugyan volt technológiai fejlesztés és föltőkésítés is, egy jövedelemtranszfer, amit az agráriumhoz biztosított, de ez nem elég. A fejlesztéseket folytatni kell, mert meglátása szerint még mindig lehet a költséggel operálni, még mindig lehet a hatékonyságot növelni, és hatékonyabban, még produktívabban, még nagyobb hozzáadott értékkel termelni. Hozzátette: "ebben kimeríthetetlen lehetőségek vannak, de már ott vagyunk költségszinten nagyjából per hektár alapon, vagy per tonna alapon, mint egyébként Nyugat-Európa van".

Ma mintegy 163 ezer gazdálkodó részesül földalapú támogatásban, és az ágazat összesen 350–400 ezer ember megélhetését érinti. A miniszter szerint ez nagyságrendileg hasonló létszám, mint amennyien a hazai autóiparban dolgoznak. 

A tőkét, amit az agrárvállalkozások felhalmoztak, meg kell próbálni az ágazatban tartani, és arra rávenni az embereket, hogy ide fektessenek be, hogy ezt lehetőségnek tekintsék. Meg kell őrizni, meg kell tartani a következő időszakban azokat a forrás lehetőséget, amit kapnak. 

Így Lázár János második pontként az agráriumban életpályamodellt kínálna a fiataloknak, hasonlóan a szakmunkáshitelhez vagy más ágazatok karrierprogramjaihoz. A miniszter rámutatott, hogy mezőgazdasági szakképzés és felsőoktatás megújítása mellett egy földműves telepítési program is kell ,mivel jelenleg a generációváltás akadozik, a fiatalok nem veszik át a gazdaságokat, és a birtokkoncentráció gyakran kényszerű eladások következménye. "Ahogy van szakmunkás hitel 25 év alatt, 40 év alatt legyen egy életpálya modell azoknak is, akik agrárcégeknél alkalmazottak, és azoknak is, akik önállóan gazdálkodnak"– jelentette ki.

Harmadik pontként a vízgazdálkodás kérdése került elő. A felszólaló szerint a teljes vízügyi ágazatot az agrártárca alá kellene rendelni, és új szemléletre van szükség: nem a víz elvezetése, hanem a visszatartása és gazdasági hasznosítása kell legyen a cél. 

A negyedik javaslat a belső piac megerősítése. Az exportlehetőségek szűkülése  arra kényszeríti Magyarországot, hogy a hazai ellátásra helyezze a hangsúlyt . Ennek részeként a közétkeztetés irányítását az Agrárkamarához telepítené, hogy a magyar alapanyagok nagyobb arányban jelenjenek meg az állami rendszerben. "A magyar állam közétkeztetési rendszerét egy háttér agrárfinanszírozási és élelmiszeriparfinanszírozási rendszerré lehetne átalakítani."

– tért rá az agrárpiac kérdésére.

Ezért az ötödik és egyben legátfogóbb javaslat a teljes élelmiszerlánc nemzeti kézben tartása.

Példaként Ausztriát említette, ahol a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem döntően hazai kézben van, így az állam hatékonyabban tud beavatkozni a piaci folyamatokba. Mint mondta, "amíg ez Magyarországon nem valósul meg, addig ennek az ágazatnak folyamatos lesz a kitettsége a támogatással, a mindenkori pénzügyminisztérium jó akaratával és mindenkori kormány hozzáállásával kapcsolatban".

"A semmi közepén autóiparra épülő ökoszisztémákat hoztunk létre. Most a semmi közepén, Békés megyében, hazai piacra dolgozó, modernizált élelmiszeripari gyárakat és konglomerátumokat kell magyar kézben előállítani. Ehhez kell több ezer milliárdos fejlesztési program a következő évben. Ha ez megvan, akkor lehet az autóipar mintájára Magyarországot élelmiszeripari központtá tenni, ami első helyen és elsősorban hazai piacra termel, és majd amikor a hazai bázis megvan, utána tud kilépni exportra, és vissza kell foglalni a szlovákoktól, lengyelektől, románoktól, és mindenkitől, aki élelmiszer végterméket importál Magyarországra ezeket a piacokat" – foglalta össze Lázár János.

Hozzátette, hogy "egyik napról a másikra megy, ehhez idő és energia kell, de elsősorban politikai akarat és szándék. Rajtunk kívül, és azokon kívül, akik az Agrárminisztériumban ülnek, ez Magyarországon senkit nem érdekel". A miniszter rámutatott, hogy pártja a közvéleménykutatások szerint erős a kistelepüléseken, vidéken, kisebb városokban, 40 év fölött és inkább a középtől lefelől keresők között. Azaz "világos az, hogy kitől várhatják annak az esélyét, politikai szándék, akarat és érdek alapján is, hogy egy ilyen program végrehajtására képes és kész legyen".