Száguld a londoni tőzsde, most minden a brit részvények mellett szól
A rekordhalmozó 2025-ös év után, amikor a londoni tőzsde vezető indexe, a FTSE 100 többször is megdöntötte történelmi csúcsát, sőt angol fontban mérve 21,5 százalékos emelkedésével lehajrázta az amerikai S&P 500-at is, idén is folytatódik a rali a Cityben.

Lendületben a londoni tőzsde
A brit tőzsdemutató a gazdaságtörténetben először, januárban átlépte a 10 ezer pontos álomhatárt, pénteken (február 20-án) pedig már 10 700 pontnál jár, és elemzők szerint még az előzőnél is jobb évre készül. Vannak persze akadályok is, amelyek kisiklathatják a száguldó indexet, de jóval több a kedvező körülmény, melyek a tőzsdemutató összetételénél fogva segíthetik a pozitív folytatást.
A 100 legjelentősebb brit vállalat kosarának egyik fő jellemzője, hogy a benne szereplő cégek bevételeinek 80 százaléka külföldről származik.
Ez a nemzetközi kitettség pedig már januárban is kifizetődő volt, hiszen a most induló nyersanyagpiaci szuperciklus és a nemes-, valamint ipari fémek másfél éve tartó hegymenete rendkívül kedvező az indexben felülreprezentált bányavállalatoknak, köztük mások mellett
- a Rio Tinto,
- a Glencore
- és az Anglo-American
részvényeinek, de nem szabad elfelejtkezni a két hatalmas olajcégről, azaz a Shellről és a BP-ről sem, amelyek a geopolitikai feszültségek növekedésével kaphatnak szárnyra.
Besegít a háborús retorika
A háborús retorika megjelenése a brit védelmi vállalatok részvényárfolyamát is felhajtotta. Közülük is kiemelkedik a BAE Systems, a maga évi közel 31 milliárd fontos bevételével, ám több mint említésre méltó a harci járművek meghajtásáról gondoskodó Rolls-Royce és az egyebek között a védelmi eszközök karbantartására szakosodott Babcock.
A pénzügyi szolgáltatók, például a legnagyobb európai banknak számító, de túlnyomóan Ázsiában működő HSBC vagy a Lloyds és a Barclays részvényei eközben az euróövezetinél magasabb kamatlábakból profitáltak.
Az Egyesült Királyság versenyelőnye a gyógyszeripari szektorban is hasznosnak bizonyult: a második legnagyobb brit tőzsdei cég, az AstraZeneca részvényei több mint 12 százalékkal, a GSK-éi pedig 22 százalékkal drágultak eddig ebben az évben.
A részvények erősödését általában szilárdan alátámasztotta a működési teljesítmény és az eredményesség ezekben az ágazatokban. Nem lennénk meglepve, ha a FTSE 100 idén újabb 7 százalékos hozamot érne el, azaz átvinné a 11 ezer pontos határt
– mondta a Morningstarnak Matt Bennison, az Aviva Investors brit részvényekért felelős vezetője.
Nos, ebből 5 százalék már meg is van, nem csoda tehát, hogy az elemzők jellemzően további emelkedést várnak, ha hozzáteszik is, hogy a globális piacok bizonytalansága és az árfolyam-ingadozások befolyásolhatják az index teljesítményét.
Meredeken csökkenhet az infláció
A Bank of England, vagyis a brit jegybank februári ülésén ugyan úgy döntött, hogy 3,75 százalékon tartja a kamatlábakat, de a döntés kihirdetését követő sajtótájékoztatón Andrew Bailey, a központi bank kormányzója kiemelte:
Az infláció meglehetősen meredek csökkenésre számít a következő hónapokban, a fogyasztói árak indexe visszatérhet a Bank of England évi 2 százalékos inflációs céljához.
Az alacsonyabb infláció és nyomában a csökkenő kamatlábak pedig kedvezők a részvénypiacon, mivel az olcsóbb hitelek ösztönzik a tőkebefektetéseket a reálgazdaságba, az alacsonyabb jelzálogkamatlábak pedig még a jelenleg kegyvesztett brit ingatlanrészvényeket is fellendíthetik.
Az AI-pánik pozitív hatása
A FTSE 100 szempontjából további pozitívum a mesterséges intelligencia térnyerését kísérő amerikai tőzsdei volatilitás is, hiszen a befektetők az eddig kevésbé népszerű hagyományos – az indexben felülreprezentált – brit iparágak felé fordulnak. Persze ha újra fordul a kocka, változhat a kép, ám tavaly az MI-gondok tudatosulása előtt is nagyot mentek a londoni részvények.
Ráadásul a vezető londoni index előretekintő, azaz az idei évre várt nyereséggel számolt átlagos P/E- (árfolyam/nettó profit) mutatója még mindig csupán 13,35-on áll, miközben az S&P 500 esetében a mutató 21-22 százalék körül ingadozik.
Pozitívan tekintünk a brit részvényekre, mivel azok értékelése továbbra is vonzó, különösen az amerikai részvényekhez képest, és osztalékhozamaik a fejlett piacok legmagasabbjai közé tartoznak
– fejti ki Nicolo Bragazza, a Morningstar Wealth portfóliómenedzser-helyettese.
A gyenge dollár dacára
Van még egy fontos körülmény az FTSE 100 értékelése kapcsán, mégpedig az, hogy az index remek teljesítményét annak ellenére érte el, hogy az elmúlt évet a harmatgyenge dollár határozta meg, ami számottevő átváltási hátrányt okozott a brit cégeknek. A dollárban befolyt bevételeket ugyanis egyre csökkenő kurzusok mellett tudták fontra átszámítani, illetve váltani, ami a nyereség egy részét felemésztette.
Az angol font ugyan erősen kezdte az idei évet is az amerikai dollárral szemben, de ez megváltozhat, ha Nagy-Britanniában az alapkamat valóban gyorsabban esik, mint ahogy a piacok jelenleg árazzák. A Bank of England következő lépései kulcsfontosságúak lesznek, ám arra is fel kell készülni, hogy Donald Trump amerikai elnök nyomására az Egyesült Államok jegybankja is gyorsítja a kamatok csökkentését.


