Rendkívüli bizottsági ülés lesz az EU-ban, bár ebből még nem lesz kőolaj a Barátság vezetéken

Magyarországnak tengeri szállítású kőolajat kellett emelt mennyiségben rendelnie, valamint a stratégiai kőolajkészletéhez is hozzá kell nyúlnia annak érdekében, hogy a Mol biztosítani tudja a kőolajellátás folytonosságát – ezek már biztosan következményei annak, hogy a Barátság vezetéken január 27. óta nem érkezik kőolaj a feldolgozók irányába. A jövő hét szerdára összehívott, rendkívüli olajkoordinációs bizottsági ülésen várhatóan „technikai részleteket és továbblépési lehetőségeket” tekintenek át, de egyelőre nem világos, hogyan segíti majd az ülés a helyzet megoldását – írja összeállításában az Origo, amely cikkében bemutatja azt is, miben mulaszthatott Kijev az eddigiek kapcsán a kialakult helyzetben.

Bizottsági ülés lesz, de vajon kőolaj is?

A lap arról ír, hogy nem igényel hosszas elemzést, miért látja úgy a magyar és a szlovák kormány, hogy politikai jellegű nyomásgyakorlásól van szó Ukrajnában most, amikor még mindig nem áramlik az olaj a Barátság vezetéken. Az ukrán fél kommunikációja ugyanis nemhogy nem transzparens a kérdésben, hanem egyáltalán nem is kommunikál erről a kérdésről. Az orosz fél már február első napjaiban azt állította, hogy a vezeték alkalmassá vált a szállításra, csakhogy a szállítást végző Ukrantransznafta vállalat semmiféle közlést nem adott arról, hogy valóban alkalmas-e a vezeték a szállításra, esetleg a javítással úsztak el, vagy bármilyen magyarázatot arra, miért csúsznak a szerződéses kötelezettség teljesítésével.

Az Origo ennek kapcsán arra is kitér, hogy még Mihajlo Honcsar ukrán energetikai szakértő is úgy látja, Kijev hibázott már akkor, amikor nem értesítette az EU-t a Barátság vezeték elleni január 27-i támadás következményéről, ami pedig a társulási szerződés alapján kötelezettsége lett volna. Ugyancsak Honcsar említi, hogy az ukrán Naftogaz csoport (ehhez tartozik a Ukrantransznafta) más ukrán energetikai cégekkel ellentétben a kulcsfontosságú eszközök mérnöki védelmére vonatkozóan nem vezetett be hasonló intézkedéseket az olajszállító létesítmények esetében.

Az Ukrtransznafta csak 2026 januárjában készítette el az első „szép diákat” a létesítmények mérnöki védelmére vonatkozó ötletekkel – jegyzi meg az elemző.

Mindez pedig aláhúzza azt, hogy még ha az ukrán félnek nehézségei lennének is a javítással, a hallgatás akkor is érthetetlen, és a kommunikáció hiánya megerősíti, hogy politikai nyomásgyakorlás lehet a háttérben, ami miatt a magyar és a szlovák fél válaszlépéseket tett, illetve helyezett kilátásba. 

Utóbbiak kapcsán nem pusztán a gázolajszállítások leállításáról van szó – hiszen arra amúgy a hazai ellátás megóvása miatt is szükség van Magyarországon –, hanem arról, hogy a gáz- és villamosenergia-ellátás területén is lehetségesek bizonyos el- és lezárások az energetikai infrastruktúrát, és így az ellátást tekintve nagyon rossz állapotban lévő Ukrajna irányába. „Súlyos csapás lesz Kijev számára, ha leállítják Szlovákiából Ukrajna áramellátását, ahonnan az ukránok ennek az erőforrásnak az ötödét kapják” – mondta a lap szerint Alekszandr Dudcsak, a FÁK-országok Intézetének vezető kutatója a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott kommentárjában a kérdésről. Az ukrán energiaügyi minisztérium TASZSZ által látott adatai szerint 2025 decemberében 

• Magyarország adta Ukrajna teljes villamosenergia-importjának 41 százalékát, 
• míg Szlovákia a 21 százalékát.

További részletek az Origo összeállításában olvashatók.