Megerősítette Lázár János minisztériuma: eladják a vasúti területeket – az elmúlt évtizedek legjelentősebb állomásfejlesztését ígérik
Az építési és közlekedési minisztérium értékesíteni akarja a budapesti főpályaudvarok körüli állami tulajdonú ingatlanokat – számolt be Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője több vasúti forrásra hivatkozva.
A sajtóban megjelent: a minisztérium utasította a MÁV-ot és az állami vagyonkezelőt, hogy gyorsított eljárásban
- a Keleti,
- a Nyugati,
- a Déli
- és a Kelenföld pályaudvarok
körüli kihasználatlan telkeket, épületeket értékesítse. Az ingatlanok együttesen akár a százmilliárd forint feletti piaci értéket is elérhetik.
Vitézy azt is írta, hogy információi szerint az üres volt vasúti területek mellett magánkézbe kerülne a kelenföldi vasútállomás indóháza is, és „jó eséllyel bontás várna Budapest egyik legrégibb vasúti épületére”.
Hozzátette, a Déli pályaudvar magánkézbe kerülő két oldalán (az Alkotás utca és a Mészáros utca mentén) vagy a Nyugati mellett, a Podmaniczky utca mentén, vagy Kelenföldön a vágányok mentén húzódó óriási állami fejlesztési területek „a város aranytartalékai”.
„Úgy hallom, a pályázatokat március elején tervezik megjelentetni, a szerződéskötés tervezett időpontja április 10., két nappal a választások előtt” – írta.
A politikus azt is közölte, hogy a jövő heti Fővárosi Közgyűlésen azt javasolja majd, hogy Budapest egységesen utasítsa el a választások előtt a budapesti vasúti területek eladását, és hatalmazza fel a főpolgármestert, hogy „minden lehetséges jogi eszközt vessen be ennek megakadályozására”.
Megerősítette Lázár János minisztériuma: eladják a vasúti területeket
„Amit Vitézy Dávid »kinyomozott«, az elejétől a végéig nyilvános, átlátható és szigorúan szabályozott folyamat – egyebek mellett a nemzeti vagyonkezelő aukciós felületén történik majd” – reagált a Világgazdaság megkeresésére az építési és közlekedési minisztérium.
A minisztérium azt is közölte, hogy
a MÁV csoportnál a vasútüzemhez nem szükséges, attól gondosan leválasztott területek piaci alapú hasznosítása folyamatos gyakorlat, és független a soron következő országgyűlési választások időpontjától.
Az érintett ingatlanok úgynevezett rozsdaterületek, amelyek értékesítése a tárca szerint nem vagyonfelélés, hanem tudatos portfóliórendezés.
Azt is megtudtuk, hogy
az eladásokból származó bevételt a budapesti főpályaudvarok felújítására fordítják.
Közölték, hogy az elsődleges cél a Déli pályaudvar teljes körű megújítása, amely a tervek szerint „az elmúlt évtizedek legjelentősebb állomásfejlesztési beruházásaként” valósul meg.
Erről korábban a Világgazdaság is beszámolt: a MÁV csoport vezérigazgatója jelentette be, hogy dolgoznak a Déli pályaudvar felújításának részletein. Hegyi Zsolt közölte, hogy a vasúttechnikai beruházásokat 2027-ben elkezdik, majd párhuzamosan – ha a terveknek megfelelően haladnak – az épületfelújítást is megkezdik.
Az építési és közlekedési minisztérium lapunknak nemrég úgy fogalmazott, hogy az ingatlanok eladásából nemcsak az állomás infrastruktúrájának korszerűsítése lesz biztosítva, hanem „új, a környéken élők számára is hasznos funkciókkal való bővítést is” eredményez majd.
Az eredeti terv szerint közös állami cégekkel üzemeltették volna az ingatlanokat
Lázár János nagy pályaudvarok felújításáról és hasznosításáról szóló korábbi elképzelését meghiúsították.
A miniszter az év eleji közlekedésinfón kijelentette, hogy nyilván felkapták a fejüket az ingatlanfejlesztők, hiszen ez egy óriási üzlet. Azt is mondta, hogy szerinte Magyarország legjövedelmezőbb beruházása a Déli pályaudvaron valósulhatna meg, 35-40 hektárnyi területen.
„Valakik úgy csűrték-csavarták, hogy ne tudjak ezzel elindulni. Ennyi történt idáig. Az ÁSZ biztos részt vett benne” – fejtegette.
Az építési és közlekedési miniszter még 2024 végén jelentette be, hogy az állam magánbefektetőkkel 99 évig üzemeltetné a főpályaudvarok ingatlanjait. Az eredetei terv szerint összesen hét kiemelt vasútállomás fejlesztésére vontak volna be külső forrást:
- a Keleti,
- a Nyugati,
- a Déli,
- a Kelenföldi pályaudvar,
illetve
- a győri,
- a debreceni
- és a szegedi vasútállomás
esetében.
Lázár János korábban lapunk megkeresésére elmondta, hogy a pályaudvar-fejlesztést nem koncessziós formában, hanem közös üzletben valósították volna meg.
A miniszter később úgy fogalmazott, hogy „vannak olyan vasúti pályaudvarok, amelyeket át lehetne alakítani kereskedelmi központokká”.
Hozzátette: maradna részben a vasúti funkció, például a Déli pályaudvar esetében is, ahol a „fölösleges területeket” lehetne kereskedelmi célra hasznosítani, példaként kiemelte, hogy Nyugat-Európában több pályaudvar bevásárlóközpontként is funkcionál.
A számvevőszék súlyos hiányosságokat tárt fel
Lázár János szerint a projekt megakadályozásában az Állami Számvevőszék is részt vett. A Világgazdaságnak a számvevőszék elárulta, hogy a program előkészítése súlyos hiányosságokat mutatott.
A MÁV csoport által átadott dokumentumok alapján nem készültek előzetes hatástanulmányok, elemzések, költségszámítások és értékbecslések, valamint nem határozták meg egyértelműen, hogy milyen felújításokra, átalakításokra és egyéb fejlesztésekre lenne szükség.
„A pályázatok kiírását megelőzően nem történt meg annak felmérése sem, hogy az egyes helyszíneken szükséges fejlesztéseknek mekkora a becsült költségigénye. A pályázati felhívás tehát úgy került kiírásra, hogy gyakorlatilag a MÁV nem tudta, mit vár el, mit kér az esetleges nyertesektől, és azt sem, mit kínál ellentételezésül” – írta az ÁSZ.
Ajánlott videók
Megerősítette Lázár János minisztériuma: eladják a vasúti területeket – az elmúlt évtizedek legjelentősebb állomásfejlesztését ígérik
