A Szolnoki Főiskola a piacra képez

Oktatás nélkül nincs fejlődő és hosszú távon fenntartható termelés szolgáltatás – legalábbis Túróczi Imre, a jelentős forrásmegvonással sújtott Szolnoki Főiskola rektora szerint.

– Ha az oktatást háttérbe szorítják, az hosszú távon katasztrófát fog előidézni – mondja a térség egyetlen gazdasági jellegű felsőoktatási intézményének vezetője. – Oktatás nélkül ugyanis nincs innováció, fejlesztés, tehát gazdasági tevékenység. Ha elvándorol egy térségből az értelmiség, akitől a kreativitást várjuk, akkor az nagyon rövid időn belül meg fog látszani a vállalkozások tevékenységén. Ha ez hiányzik, az a térség teljes lesüllyedéséhez vezet – véli a rektor, aki szerint az oktatást lehet ugyan piacosítani, de azt kizárólag a piac mechanizmusaira bízni nem érdemes, sőt veszélyes.

Túróczi Imre szavaival Ádám Csaba, a szolnoki ADACSA Kft. tulajdonos-ügyvezetője is egyetért.

– A megye szellemi tőkéjét nem szabad magára hagyni. Irányítani kell, és figyelemmel követni – véli a fiatal cégvezető. – A jövő gazdasági életének szereplőit termeli ki például a Szolnoki Főiskola. Ez pedig nem csak a térségnek, a városnak, hanem a benne működő vállalkozásoknak is érdekük. A főiskola lényegében a vállalkozások laboratóriuma, ha ez megszűnne, akkor azzal az eddig szépen növekvő fa gyökereit kezdenénk vagdalni – teszi hozzá.

Abban mindketten egyetértenek, hogy a felsőoktatásra minden eddiginél nagyobb szükség van a megyében – az oktatás ugyanis az, ami megtanítja rendszerben gondolkodni a fiatalokat.

– A betanított munkás és a szakmunkás között van egy óriási különbség. Előbbi tudja, hogy mit kell csinálni, utóbbi azonban azt is, hogy miért – fűzi hozzá a témához a rektor, aki szerint a problémák tehát adottak, a kérdés az, hogyan lehet orvosolni ezeket. – Például a mostanában sokat emlegetett duális képzéssel. Nem mindegy ugyanis, hogy egy frissen végzett hallgató fejében csak egy definícióhalmaz van, vagy látja is az összefüggéseket is. A duális képzés valódi, mielőbbi megvalósítása – különösen a közgazdasági területen – nagyon nehéz, viszont legalább annyira fontos is lenne. Csakhogy rengeteg kérdés is felvetődik: például hogy ki fizesse a „révészt”. Kapjon a hallgató fizetést arra az időre? Ha igen, kitől? A cégtől kapjon bért, a biztosítást ki fizesse utána? Miközben a cégek akár kész embereket is kaphatnak a piacon. Az a probléma a duális rendszerrel, hogy egyrészt nincs hagyománya, másrészt nincsenek meg a feltételek a megvalósításához – vázolja Túróczi Imre.

– Ezek a kérdések nagyon is aktuálisak – teszi hozzá Ádám Csaba. – Amikor a cégünkhöz jön például egy fiatal, bármennyire is jó alapokkal érkezik, foglalkozni kell vele. Addig, amíg betanul, egy emberemet elveszi a munkájától, ráadásul kockázati tényezőt is jelent, tehát kontrollt is kell rajta tartani. Ezek mind valós költségek, még ha tudjuk is, hogy sok esetben közülük kerülnek ki a munkatársaink a jövőben – teszi hozzá.

– Én is úgy látom, hogy a témánk alapjául szolgáló fiatalokkal minden rendben van – folytatja a gondolatmenetet Túróczi Imre. – A felsőoktatási képzéssel párhuzamosan azonban égető szükség lenne arra, hogy a fiatalok többet járhassanak ki gyakorlóhelyekre, a cégekhez. A Szolnoki Főiskolának például van egy „paktum” rendszere a megye ötven legnagyobb cégével, velük félévente tartunk eszmecserét. Megbeszéljük velük az irányokat, merre menjünk, mi kerüljön be a tananyagba, mit hagyjunk ki belőle. Ez fontos, hiszen mindig igyekszünk megfogadni a tanácsaikat. Azt azonban látni kell, hogy a Szolnok környéki vállalkozások az összes fiatalt nem tudják felszívni. Ráadásul a képzési költségek nagy része is a cégeket terheli. Még a szakképzési hozzájárulást is nehezebben lehet már igénybe venni – hangsúlyozza a rektor.

Hogy mire lenne ennek tükrében szükség az oktatás és a vállalkozások kapcsolatában? Túróczi Imre szerint a következő években ténylegesen létre kellene hozni a duális képzést, a vállalkozásokat pedig valamilyen módon – adókedvezménnyel, illetve más módokon – is támogatni kellene.

– Ezen felül még inkább életszagúvá kellene tenni a felsőoktatást – mondja Túróczi Imre, aki szerint a főiskolák most is jól tudnak együttműködni a vállalkozásokkal, a gyakorlati képzésre azonban sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A főiskolák ebben nagyon jó partnerek tudnának lenni, hiszen a főiskolai képzési tartalom erről szól, melynek megvalósulása, a gazdaság fejlődésének, működésének záloga.

Szemléletváltás kellene a vállalkozók részéről is

– Sok vállalkozó nem befektetésnek, hanem költségnek gondolja a képzésre fordított összegeket – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Ádám Csaba. – Ez nem költség. Persze van egyfajta összeg, amit rá kell fordítani, viszont olyan ez, mint a marketing. Ha jó munkaerőt tudunk kinevelni, akkor az óriási előny lesz a jövőben. Ami pedig külön kihívás, hogy a kinevelt „utánpótlást” meg is kell tartani – teszi mindehhez hozzá a saját informatikai cége vezetése mellett a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnökeként is tevékenykedő szolnoki üzletember.