Indulhat a tömeges leépítés a NATO-ban, sorra kapják a levelet a tagok – Brüsszelt szántják be elsők között, mindenki remélte, hogy ez nem jön el
Az Egyesült Államok tervezi, hogy csökkenti személyzetét több kulcsfontosságú NATO-parancsnokságban – számolt be róla a Reuters három, az ügyben jártas forrásra hivatkozva. A lépés várhatóan tovább növeli az európai aggodalmat Washington szövetség iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
A tervek szerint nagyjából 200 amerikai pozíció szűnik meg azokban a NATO-szervekben, amelyek a szövetség katonai és hírszerzési műveleteinek tervezéséért és felügyeletéért felelősek. Az érintett szervezetek között szerepel a brit székhelyű NATO Intelligence Fusion Centre, a brüsszeli Allied Special Operations Forces Command, valamint a portugáliai STRIKFORNATO, amely bizonyos tengeri műveletekért felelős.
Több hasonló NATO-entitás is érintett lesz. A források szerint jelenleg mintegy 400 amerikai katona teljesít szolgálatot az érintett egységekben, így a csökkentés nagyjából feleakkora amerikai jelenlétet jelent majd ezekben a struktúrákban. A személyzetet nem hívják vissza azonnal, hanem a rotáció során nem töltik be az üresedő helyeket.
A lépés összhangban áll a Trump-adminisztráció korábban hangoztatott szándékával, miszerint több erőforrást kíván átcsoportosítani, bár a pontos indoklást a források nem részletezték. A változások az Európában állomásozó amerikai erők méretéhez képest csekélyek – jelenleg mintegy 80 ezer katona szolgál a kontinensen, közülük közel fele Németországban –, így
nem feltétlenül jelzik az USA átfogóbb európai visszavonulását.
Ugyanakkor a döntés érzékeny időszakban születik: a NATO 77 éves története során ritkán volt ennyire feszült a diplomáciai légkör. Trump korábbi elnöki ciklusában kilépéssel fenyegette a szövetséget, kampányában pedig kijelentette, hogy nem védene olyan tagállamokat, amelyek nem teljesítik védelmi kiadási vállalásaikat.
2025 első felében ugyanakkor pozitívabb hangot ütött meg: dicsérte a NATO-főtitkárt és az európai vezetőket a védelmi kiadások növelésére tett ígéretek miatt. Az utóbbi hetekben azonban ismét feszült lett a hangulat miután a Pentagon jelezte: szeretné, ha Európa 2027-re átvenné a NATO konvencionális védelmi képességeinek nagy részét.
Emellett egy friss nemzetbiztonsági dokumentum is hangsúlyozza a Nyugat-félteke prioritását. Ráadásul Trump újra elővette Grönland – Dánia autonóm területe – megszerzésének ügyét, ami heves ellenérzést váltott ki Koppenhágában és egész Európában. Többen úgy vélik, hogy a szövetségen belüli területi követelés a NATO végét jelentené.
A hétvégén Trump bejelentette, hogy február 1-jétől vámokat vet ki több NATO-tagországra – köztük Dániára és szövetségeseire –, ha továbbra is támogatják Dánia szuverenitását Grönland felett. Az Európai Unió tisztviselői jelezték, hogy fontolgatják a megtorló intézkedéseket. A NATO hivatalos reakciójában hangsúlyozta, hogy az amerikai személyzetváltozások nem számítanak szokatlannak, és az USA jelenléte Európában jelenleg nagyobb, mint az elmúlt években sokszor volt.
Itt a terv: Amerika legalább 76 ezer katonát állomásoztat Európában 2026-ban
Az amerikai kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra, ami korlátozza a csapatcsökkentés lehetőségét a Pentagon számára. Ez derül ki a véglegesített költségvetési törvénytervezetből, ami azonban ellentmond a korábbi NATO-s törekvésnek, amely szerint az amerikai katonákat tömegével vonnák ki Európából.
