Búcsúzhat a Dorogi Erőmű a széntől

A Dorogi Erőmű 2016 körül át kíván állni a kizárólagos biomassza tüzelésre. Jelenleg szenet, biomasszát és (főleg nyáron) kisebb mennyiségben gázt is tüzel. Anyavállalata, a Dalkia Energia stratégiai célja azonban, hogy az erőmű a széntüzelést teljes mértékben biomasszára váltsa, tudtuk meg a társaság kommunikációs igazgatójától. Asztalos Andrea hangsúlyozta, hogy biomasszára történő átállás, és az ehhez kapcsolódó beruházás egyik legfontosabb előfeltétele az, hogy fennmaradjon a Dorogi Erőművel szembeni hőigény jelenlegi szintje. „A 2016 körüli teljes körű tüzelőanyag-váltás után az erőmű kizárólag biomasszából termelhet majd hőt. Ezzel Dorogon tisztán zöld távfűtést szolgáltathatunk, ahogyan azt Pécsett jelenleg is tesszük” – tette hozzá.

A Dorogi Erőmű tüzelőanyag-használata a mindenkori hőigényen múlik, a tüzelőanyagmix ezen belül pedig olyan, amely a jelenlegi gazdasági környezetben a legideálisabb. Ennek megfelelően a téli időszakban jellemzően a szén és a biomassza (mezőgazdasági melléktermék, jelen esetben napraforgó-törmelék és napraforgóhéj) a tüzelőanyag, 70/30 százalékos arányban, a szén javára. Nyáron, a kisebb hőigény idején műszaki és gazdasági megfontolásból gázkazánokat célszerűbb működtetni. Az erőmű ezen felül olyan gázturbinákkal is rendelkezik, amelyekkel hőt és villamos áramot is elő tud állítani. Az áramtermelés azonban gazdaságtalanná vált a kötelező villamos áram átvételi rendszer (kát) múlt évi megszűnése óta, így ezek a berendezések ma kihasználatlanok. Sorsukról a piaci körülmények alakulása alapján döntenek. (A kát megszűnése óta az országban több más helyen is leállt a kapcsolt áramtermelés.)

A kát megszüntetésével kapcsolatos mondatunkra reagálva a következőt közölte lapunkkal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium:
A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kötelező átvétele jelenleg is biztosított a 389/2007. (XII. 23.) kormányrendelet szerinti KÁT rendszerben. A rendszer tagjai támogatott átvételi áron értékesíthetik az általuk termelt villamos energiát. A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával villamos energiát termelőknek továbbra is lehetőségük van a kát rendszerbe történő belépésre. A kát rendszerből kizárólag a nem megújuló alapú kapcsolt termelők kivezetése valósult meg 2011-ben, ugyanakkor számukra a korábbi pazarló kát támogatás helyett, az új távhőárszabályozás részeként egy hőoldali kompenzációs rendszert vezettek be.

A Dorogi Erőmű elsősorban Dorogon és Esztergomban összesen körülbelül 3,5 ezer háztartást lát el távhővel és melegvízzel, emellett gondoskodik a térségben működő iparvállalatok és közintézmények energiaellátásáról. Termelésében a hőenergia dominál, a kis mennyiségben előállított villamos energiát a szabadpiacon értékesíti a cég.

A szintén a Dalkia Energiához tartozó Pannonpower már átesett a tüzelőanyag-váltáson. A pécsi erőműben 2004-ben szűnt meg a széntüzelés, amelyet először gáztüzelés váltott fel, majd a gáz helyét fokozatosan átvette a biomassza (tűzifa, faipari- és mezőgazdasági melléktermék). Ez év márciusában a pécsi erőmű gyakorlatilag 100 százalékban biomassza alapon fog működni, Közép-Európa egyik legnagyobb biomassza erőműveként.

Magyarországon tizenegy erőmű alkalmas szén tüzelésére, de többségük már átállt biomasszára, olajra, vagy gázra, illetve ezek kombinációjára. A legnagyobb hazai szénfelhasználó a saját bányája külszíni fejtéséből származó lignitet használó Mátrai Erőmű, illetve a szintén saját barnaszenét égető Vértesi Erőmű. Az AES Borsodi Energetikai Kft. tavaly függesztette fel a széntüzelésű Tiszapalkonyai Hőerőmű (és a biomassza üzemű Borsodi Hőerőmű) működését.

2014 végéig leáll az említett Vértesi Erőmű szénalapú energiatermelése is, ahogyan – ugyanabban az évben – felhagynak az erőmű márkushegyi bányájának a művelése is. A dorogihoz hasonlóan a vértesi is főleg hőt állít elő, elsősorban az oroszlányi térségnek. A bánya és az erőmű leállítására a tulajdonos MVM-nél készített tervet az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága a közelmúltban továbbra is támogatandónak nyilvánította. A leállítással összefüggő munkákra fordítható szénipari szerkezetátalakításai támogatás (szénfillér) az elmúlt két év alapján 12 és 15 milliárd forint között várható. A havi villamosenergia-számlákban megfizetett szénfillér nagysága évente folyamatosan csökken. 2018-ig összesen több mint 42 milliárd forint áll majd a Márkushegyi Bányaüzem, illetőleg a Vértesi Erőmű rendelkezésére. Ebből megoldható az üzem normál működése 2014-ig, a következő négy évben pedig a társaság gondoskodhat munkavállalói sorsáról, a rekultivációról, illetve az oroszlányi térség lakosságának távhő-ellátásáról. Utóbbira az érintett önkormányzatokkal közösen keresi a megoldást a térség hosszú távú, elsősorban biomassza-alapú, vagy gázciklusú lakossági távhőellátására.

A Mátrai Erőmű viszont hosszú távra tervez. Az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve elsősorban villamos energiát állít elő, honlapja szerint innen elégítik ki a hazai villamosenergia-fogyasztás mintegy 13 százalékát. Az Észak-Magyarországon végighúzódó közel 1 milliárd tonnás lignitvagyon tartós biztosítékot ad a cég működéséhez és a jövőbeni energetikai fejlesztési terveihez.

-->