Egészségügy: százmilliárdnyi uniós támogatást még nem hívtunk le

A 2007 és 2013 közötti egészségügyi célú uniós fejlesztésekre szánt mintegy 453,3 milliárd forintnyi forrás nagyjából negyedét még nem hívta le Magyarország, holott erre csak 2015 végéig van lehetőség. Annak érdekében, hogy ez a körülbelül százmilliárd forint ne vesszen el, a pályázatok elbírálásától a közbeszerzéseken át a megvalósításig a fejlesztések minden lépését nagyon fel kell gyorsítani – hangsúlyozta a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke az IME egészségügyi vezetők lapjának konferenciáján.

Dózsa Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az utolsó év, amikor még új pályázati programokat lehet indítani, ugyanakkor nem csak az ezekből forrást remélő intézményeknek, hanem a már elindult projektek kedvezményezettjeinek is „össze kell kapniuk” magukat. Az elmúlt években megkezdett fejlesztések közül is számos több éves csúszásban van ugyanis, különösen az elhúzódott közbeszerzések, engedélyeztetések miatt.

A kórházi fejlesztéseket célzó nyolc térségi program közül például, holott már mintegy 50 hónapja futnak, a Debreceni Egyetemen folyó az egyetlen, amelynél sikerrel lezárult a pályázat. A kaposvári projekt 90 százalékos, a miskolci kétharmados készültségben van, míg a pécsi, illetve a szegedi egyetemé gyakorlatilag éppen hogy elindult. A 27 másik, kisebb kórházi fejlesztési projekt közül pedig egyetlen egyet sem tudtak még lezárni, sőt nem egy esetében éppen hogy az első kapavágásokon vannak csak túl.

A szakrendelői fejlesztések ugyan előrehaladottabbak, ám e téren más problémákkal kell szembenézni – derült ki abból az elemzésből, amely a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából vizsgálta az uniós forrásokból megvalósult egészségügyi fejlesztéseket. A Corvinus Egyetem Hétfa Kutatóintézetének vezető értékelője, Kiss Norbert elmondta: a támogatási források csaknem 60 százalékát, kevés híján 200 milliárd forintot a kórházak használtak fel, míg az egészségügyi célú uniós pénzek 27,5 százalékát, 93,5 milliárd forintot szakrendelő-fejlesztésre költöttek. Arányaiban az alapellátásra, vagyis a háziorvosi, védőnői szolgálatok támogatására jutott a legkevesebb, mindössze a források 4,5 százaléka, 15 milliárd forint.

Mivel a kistérségi szakrendelők létrehozása kiemelt projekt volt az elmúlt években, a szakember ezekre külön is kitért. Mint mondta, ezek – különösen a hátrányos helyzetű régiókban megvalósult - „méltányossági” beruházások a lakossági visszajelzések alapján ugyan mindenképpen hasznosnak bizonyultak, ám a gazdasági fenntarthatóság szempontjából nem igazán szerencsések. A kistérségi szakrendelők működése ugyanis hosszabb távon nem biztosított, az üzleti tervek már a szerződéskötéskor elavultak voltak, az infrastruktúra kihasználtsága a kis üzemméretből adódóan nem is lehet hatékony, és emiatt is csak nagy nehézségek árán tudják a pénzügyi egyensúlyukat megőrizni.

Kiss Norbert arra is felhívta a figyelmet, hogy azok a kórházak, amelyek fejleszteni akarnak, most tegyék, mert számukra belátható időn belül nem lesz ilyen jelentős EU-s forrás. A következő hét éves uniós fejlesztési ciklusban az unió inkább a közösséghez közelebbi ellátások, így például a háziorvosi szolgálatok, támogatását célzó pályázatokat szorgalmazza.

Gaál Péter, az Egészségügyi Menedzserközpont igazgatója szerint nem is helyes irány, hogy az egészségügyi kormányzat a tulajdonváltásra helyezi a hangsúlyt. „Kritikusan meg kell állapítani” – mondta –, hogy a kórházak államosítás rövid távon nem eredményez látványos javulást az egészségügyben.” Szerinte ehelyett anyagilag érdekeltté kellene tenni a szakrendelőket abban, hogy végleges ellátást nyújtsanak, akinek csak lehet.

Gaál Péter, az Egészségügyi Menedzserközpont igazgatója szerint nem is helyes irány, hogy az egészségügyi kormányzat a tulajdonváltásra helyezi a hangsúlyt. „Kritikusan meg kell állapítani” – mondta –, hogy a kórházak államosítás rövid távon nem eredményez látványos javulást az egészségügyben.” Szerinte ehelyett anyagilag érdekeltté kellene tenni a szakrendelőket abban, hogy végleges ellátást nyújtsanak, akinek csak lehet. -->