A tehetségek bevonzása lehet a magyar gazdasági áttörés kulcsa – figyelni kell, mert fogy a hazai munkaerő
Magyarország gazdasága az elmúlt években jelentős mennyiségű külföldi tőkét vonzott, ugyanakkor egyre erősebben látszik, hogy a beruházások hosszú távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb feltétele a megfelelő munkaerő biztosítása lesz. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint Magyarország már most is komoly kihívásokkal néz szembe ezen a területen.
A tanulmány szerint jelenleg mintegy 100 ezer betöltetlen álláshely van a magyar gazdaságban, miközben
a munkaképes korú népesség 2050-ig közel egymillió fővel csökkenhet.
A vállalatok mintegy 60 százaléka már most is a munkaerőhiányt tekinti a termelés egyik legfontosabb korlátjának.
A problémát tovább erősíti, hogy közben a beruházások folyamatosan növelik a munkaerő iránti keresletet.
Magyarországra 2025-ben közel 7 milliárd eurónyi közvetlen külföldi tőkebefektetés érkezett, miközben 108 egyedi kormánydöntéssel támogatott beruházás összesen mintegy 18 200 új munkahely létrehozását vetítette előre.
Ezek jelentős része magas hozzáadott értékű területeken – például az akkumulátortechnológiában, az e-mobilitásban és a kutatás-fejlesztésben – jelenik meg.
Nem elég a beruházás, ember is kell hozzá
Az elemzés szerint a következő időszakban a gazdasági versenyképességet egyre kevésbé kizárólag az adókörnyezet vagy az infrastruktúra határozza meg. Legalább ennyire fontos lesz, hogy egy ország mennyire képes magához vonzani
- a képzett szakembereket,
- mérnököket,
- IT-fejlesztőket
- és innovatív vállalkozásokat.
A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország eddig csak korlátozottan használta ki az Európai Unión belüli munkaerő-mobilitás lehetőségeit, miközben több régiós és nyugat-európai ország tudatos stratégiával próbálja megszerezni a magasan képzett munkaerőt.
Európában már külön programokkal vadásznak a szakemberekre
Az elemzés több nemzetközi példát is kiemel:
- Észtország az e-Residency programmal épített digitális vállalkozói ökoszisztémát,
- Portugália a Tech Visa rendszerrel próbál technológiai szakembereket bevonzani,
- Lengyelország célzott relokációs programokat működtet,
- Litvánia pedig kedvező adózási környezettel próbál versenyelőnyt kialakítani.
A tanulmány szerint ezekben az országokban nemcsak az számít, hogy milyen feltételeket kínálnak, hanem az is, hogy világos és összehangolt stratégiával jelennek meg a nemzetközi munkaerőpiacon.
A digitális nomádok is átírják a versenyt a munkaerőpaicon
Az elemzés szerint a digitális gazdaság és a távoli munkavégzés terjedése teljesen új helyzetet teremtett. A magasan képzett munkavállalók egy része ma már nemcsak fizetés alapján választ országot, hanem az életminőség, az adózás, a digitális infrastruktúra és az adminisztráció egyszerűsége is kulcsszerepet játszik.
Ez különösen fontos lehet Magyarország számára, mivel a jövő beruházásai egyre inkább olyan szektorokhoz kapcsolódnak, amelyek magas szintű szaktudást igényelnek.
Demográfiai nyomás alatt a gazdaság
A munkaerőpiaci kihívások mögött erős demográfiai folyamatok állnak. A munkaképes korú népesség várható csökkenése nemcsak a foglalkoztatást, hanem a gazdasági növekedést és a versenyképességet is érdemben befolyásolhatja a következő évtizedekben. Az elemzés szerint ezért
Magyarország számára már nem pusztán munkaerőpiaci, hanem gazdaságstratégiai kérdés, hogy képes lesz-e bekapcsolódni a képzett szakemberekért folyó nemzetközi versenybe.
A tét jelentős: ha sikerül vonzó környezetet kialakítani a magas hozzáadott értéket termelő munkaerő számára, az új növekedési pályát nyithat a magyar gazdaság előtt. Ha viszont a régiós versenytársak gyorsabban reagálnak, Magyarország könnyen lemaradhat a következő évek egyik legfontosabb gazdasági versenyében.
