Újabb hideg zuhanyt kapott Európa: tovább csökken az amerikai haderő, már hadihajókat sem küldenek – ebbe beletörhet a NATO bicskája
Az Egyesült Államok jelentősen csökkentené azokat a katonai erőket, amelyeket egy NATO-válság esetén Európa védelmére biztosítana. A tervek szerint kevesebb vadászgép, hadihajó és stratégiai bombázó állna a szövetség rendelkezésére, miközben Donald Trump egyre élesebben támadja az európai szövetségeseket.
Lényeges fordulat körvonalazódik a NATO-ban: a Spiegel információi szerint az Egyesült Államok jelentősen csökkentené azokat a katonai kapacitásokat, amelyeket egy esetleges európai válsághelyzetben a szövetség rendelkezésére bocsátana.
A német lap úgy tudja, a döntés érzékenyen érintené a NATO ütőerejének számító amerikai stratégiai eszközöket is.
A kiszivárgott tervek szerint Washington
- a korábbi mennyiség felére vágná vissza a stratégiai bombázók számát;
- az amerikai vadászgépek mennyisége harmadával csökkenne;
- kevesebb rombolót biztosítana az amerikai haditengerészet;
- és az USA teljesen leállna a NATO számára felajánlott tengeralattjárók biztosításával is.
A Spiegel szerint az információkat Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter egyik megbízottja ismertette a NATO-tagállamok vezető tisztviselőivel egy brüsszeli zárt ülésen. A Reutersnek három, az ügyet ismerő forrás is megerősítette, hogy a Trump-adminisztráció valóban a NATO számára elérhető amerikai katonai erő csökkentésére készül.
A változások nemcsak a létszámot érintenék. A tervek szerint Európának saját felderítő drónokat kellene biztosítania, miközben az Egyesült Államok jelentősen visszafogná a fegyverzettel ellátott drónok rendelkezésre bocsátását is.
A legrosszabb időben rogyhat térdre a NATO
Az ügy különösen érzékeny időszakban került nyilvánosságra. Donald Trump az elmúlt hónapokban többször is nyíltan támadta az európai NATO-tagokat, amiért szerinte túl keveset költenek védelemre. Az amerikai elnök korábban azt is belengette, hogy több ezer amerikai katonát vonna ki Németországból.
A feszültséget tovább növelte Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentéssorozata is. Az amerikai elnök többször utalt arra, hogy az Egyesült Államok átvenné az ellenőrzést a Dán Királysághoz tartozó sziget felett, ami diplomáciai vihart kavart Európában.
A közel-keleti konfliktusok miatt is nő az ellentét Washington és európai szövetségesei között. Trump nemrég élesen bírálta az európai országokat azért, mert szerinte nem segítettek kellőképpen a Hormuzi-szoros hajózási útvonalainak biztosításában az Irán körüli konfliktus idején.
Az amerikai elnök még azt is megkérdőjelezte, hogy Washingtonnak automatikusan teljesítenie kellene-e a NATO kölcsönös védelmi kötelezettségeit.
A NATO szóvivője a Spiegelnek azt mondta: a szövetség erőtervezése eddig túlságosan ráépült az Egyesült Államokra. Szerinte most, hogy Európa és Kanada is többet költ védelemre, újra lehet szervezni a katonai felelősségek megosztását a szövetségben.
A részleteket várhatóan június elején ismertetik hivatalosan egy NATO-erőgenerálási konferencián. A német védelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta az értesüléseket.
Putyin nem áll le: titkos programot folytathat Oroszország, nukleáris rakétákat telepítene a tengerbe – semmi esélye nem lesz a NATO-nak ellenük
A Fehér-tenger térségére figyel most a NATO, miután felmerült, hogy Moszkva víz alatti nukleáris rakétasilókat készül telepíteni. Oroszország titkos Szkíta programjának részletei egyre nagyobb nemzetközi visszhangot váltanak ki.
