„Érdekünk az orosz nyitás”
„Nagyon sokat beszélünk arról, hogy a Nyugat teret veszít, netán hanyatlik, ám emellett van egy másik nagy változás is: egyre jobban előtérbe kerül a nemzetközi kapcsolatrendszerben a gazdaság” – mondta lapunk gazdasági évindító konferencián Martonyi János külügyminiszter, akinek ez az első nyilvános szereplése azóta, hogy egy hónapja kórházban kezelték az ázsiai utazása során szerzett vírusfertőzés miatt. A miniszter nyitóbeszédében kiemelte: a politikának segíteni kell a gazdaságpolitikai célokat, ezért hirdette meg a kormány a globális és a keleti nyitás politikáját. Utóbbi egyik fő célországával kapcsolatban elmondta: érdekünk az orosz nyitás, Oroszország döntő tényezője a magyar energiabiztonságnak, utóbbinál fontosabb kérdés pedig ma a világon kevés van – emelte ki. „Magyar államkötvények orosz vásárlásáról nem tudok” – válaszolta arra az újságírói kérdésre, amely a Kreml által cáfolt sajtóértesülésre vonatkozott, miszerint Orbán Viktor múlt heti moszkvai tárgyalásain megállapodás született arról, hogy Oroszország 4,6 milliárd dollár értékű magyar államkötvényt jegyezne le.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a gazdasági növekedés kilátásaival kapcsolatban azt mondta: megteremtődtek az egészséges gazdasági növekedés alapjai. A 2000-es években ugyanis a növekedést adósságból finanszírozták – emelte ki.
„Nem mindegy, hogy egy nagy, zárt vagy egy kis, nyitott gazdaság monetáris politikájáról beszélünk” – mondta Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azzal kapcsolatban, hogy sokan az olyan nem konvencionális eszközök használatát kérik számon a jegybankon a növekedés elősegítésére, mint amilyeneket a Fed vagy az EKB használ. „Nem a törvény szava korlátozza önmagában a jegybank döntéseit, amikor az inflációval foglalkozik elsődlegesen, az árstabilitás ugyanis nem a gazdag országok luxusa, hanem a növekedés előfeltétele” – hangsúlyozta.
Az inflációval kapcsolatban Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet kutatásvezetője azt mondta: újdonság a válságban az – és Magyarország ez alól kivétel –, hogy a korábbi globális krízisekkel ellentétben a gazdasági stagnálást nem kíséri komoly infláció. Ez a költségvetések számára rossz hír, nem lehet a válságot elinflálni – tette hozzá.
Kupa Mihály
Adórendszer
A hiányszám javult, az államadósság mértéke csökkent, azonban a gazdaság döglődik. Pozitívumként lehet értékelni a munkahelyvédelmi programot és a szabad vállalkozási övezetek létrehozását. Igaz, ez utóbbiból csak később lesz valós növekedési forrás. Üdvözlendő lenne, ha egyszerűbb adószerkezetet vezetne be a kormányzat. Ma ugyanis olyan adórendszerünk van, ahol a hagyományos adók nem biztosítják a bevételeket. 2013-ban stagnálás lehet, ha pedig így lesz, akkor ez az adórendszer be fog égni a gazdaságba.
Chikán Attila
Kilátástalanság
Nagyon sajátos szemszögből kell nézni a gazdaságot, hogy azt mondjuk, megteremtettük az egészséges növekedés feltételeit. Az jó, hogy 3 százalék alatti a hiány, de ennek önmagában nem lehet örülni, mert a cél elérése érdekében sok problémát kitoltak. A nyugdíjintézkedések 20-30 év múlva jelentkező hatásai vagy az oktatási átalakítás hosszú távon befolyásolja a gazdaságot. Egyre kevesebbet látunk abból, hogyan lehet kilábalás. Ha a jelenlegi gazdaságpolitika folytatódik, akkor stagnálás vagy visszaesés lesz.
Járai Zsigmond
Lesz IMF-alku
Alapvetően más a második Orbán-kormány gazdaságpolitikája, mint amilyen az elsőé volt. Az elmúlt három év gazdaságpolitikája jó célokat tűzött ki, ebből sok teljesült is, ennek ellenére lecsúszunk. Ezt részben az EU és a globális gazdaság rossz helyzete okozta. Lesz IMF-megállapodás, a kérdés csak az, hogy mikor. Egyelőre az IMF nem érdekelt abban, hogy hitelesítse az unortodox gazdaságpolitikát. A megállapodással könnyebben kapnának a bankok hitelt külföldről, és a bizalom is helyreállna.
László Csaba
Kivont források
Az adóterhek nőttek, a beruházások harmadik éve csökkennek, így pedig nehéz fejlődést elérni. A bankok vezetői értettek a szóból: nem fognak jó üzlethez jutni Magyarországon, ezért arra törekednek, hogy a refinanszírozási hitelállományt drasztikusan csökkentsék. Minimális az esélye az IMF-megállapodásnak. Az IMF-nek ugyanis most nem érdeke az, hogy hitelesítse a magyar gazdaságpolitikát. Valószínűbb, hogy csak akkor lesz IMF-egyezség, ha már nagyon komoly bajok jelentkeznek a gazdaságban.
