Hazai beszállítókat keresnek Győrbe

Beszállítói programot indít hazai kis- és középvállalkozások számára a Volvo Bus Corporationnel közös buszgyártásához a Rába Jármű Kft. – jelentette be Mohácsi Béla, az autóbusz-üzletág vezetője a társaság győri sajtótájékoztatóján. A tervek szerint jövő év elején indulhat Győrben a buszgyártás. Az érdeklődők június 30-ig jelentkezhetnek a társaság honlapján indított beszállítói oldalon. A pályázatok ismeretében készítik elő – várhatóan szeptember közepéig – a program következő fázisát. Ekkor már az együttműködés konkrét feltételeiről tárgyalnak a buszprogram leendő partnereivel. Mohácsi Béla közlése szerint a Rába-Volvo együttműködés során 30 százaléknyi helyi beszállítói hányaddal számolnak. Az általuk kalkulált 200-300 busz gyártása esetén mindez évi 15–20 milliárd forintnyi új piaci lehetőséget jelent, egyben fenntarthatóan 300 munkahelyet teremt a Rábánál és beszállítóinál.

A programba bekerülő hazai cégek nem csupán az évi tízezer darabos Volvo buszgyártás partnerei lehetnek, de bekerülhetnek a svéd cég ennél egy nagyságrenddel nagyobb kibocsátású teherjármű-üzletágába is. Mohácsi Béla szerint azzal számol a cég, hogy 2014 első negyedében „képesek leszünk autóbuszokat kibocsátani”.

A hazai piac felvevőképességét évi 200-300 darabra becsülik. A Volvo 7900-as és 8900-as városi-elővárosi járműcsaládját gyártják majd Győrben. A járműveken a Volvo mellett a Rába név is megjelenhet. Több milliárd forint lehet az az összeg, amit a Rába a buszgyártás beindítására fordít.

A Volvo tavaly októberben jelentette be, hogy Svédországból Lengyelországba telepíti át a buszgyártást. A vállalatnak már van gyára Wroclawban, és ott akarják felfuttatni a termelést a költségcsökkentés jegyében. A társaság Saefflében lévő, 300 főt foglalkoztató gyárát bezárják, az áttelepítés várhatóan 2013 júniusában fejeződik be. A döntést azzal indokolták, hogy Európában évek óta folyamatosan csökken az autóbuszok iránti kereslet, ami miatt rendkívül nagy szerepe van a versenyképes árnak.

A komplett autóbuszok egy gyárban történő előállításával pedig csökkenthetők a költségek. „A kérdés most az, hogy mi érkezik Győrbe Lengyelországból. A lengyel háttériparral ugyanis a magyar jelenleg nem tud versenyezni. A Rába valószínűleg csak futóművet tehet az alvázra” – mondta a Világgazdaságnak Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetségének elnöke. Hozzátette: a hazai háttéripar a motor kivételével minden alkatrészt képes előállítani: az üléstől az üveg- és lámpatestekig minden készül magyarországi gyárakban is. „Az utasoknak jó lesz, és az iparnak is jó a semmihez képest a lehetőség, de sokkal jobb is lehetne. Soha nem szavaznék a Volvóra, hiszen a saját gyártású autóbusznak 75–80 százaléka magyar hozzáadott értéket tartalmaz, jóval többet, mint amennyit a Rába-Volvo együttműködés előirányoz” – fogalmazott Vincze-Pap Sándor. Emlékeztetett: a Volán nemrég vonta vissza 114 buszra szóló tenderét, de a BKK részéről új megrendelések érkezhetnek.

Információink szerint a Kravtex lehet a Rába-Volvo együttműködés egyik kárvallottja, ám a cég részéről senki nem kívánt nyilatkozni lapunknak. A vállalatnál ugyanakkor már korábban is borúsan látták a piaci helyzetet. Egy darabig a győri gyártónál még abban bíztak, hogy kormánydöntés születik a nemzeti közlekedési holding létrejöttéről. Ezzel végre megszülethetett volna az ágazat által várt, a hazai buszállomány frissítését szolgáló közbeszerzési pályázat, amely egyúttal lehetőséget jelentett volna mind a gyártóknak, mind beszállítóiknak. A konkrét üzletkötésig a cégeknek meglehetősen sok pénzük áll a már legyártott járművekben. Egy alapkivitelű városi szólóbusz legalább 52, egy csuklós legalább 73 millió forintba kerül, mivel a városi buszoknál alapkövetelmény az alacsonypadló és a rozsdamentes váz. Az ezt nem igénylő Volán társaságok viszont akár 42 millióért is hozzájuthatnak egy egyszerű kivitelű szólóbuszhoz.

A Kravtex telephelyén tavaly áprilisban 105 elkészült jármű várt az állami megrendelésre, harminc pedig még gyártásban volt. „Ha belátható időn belül nem lesznek buszvásárlások, a gyártás beszüntetésére kényszerülünk” – nyilatkozta lapunknak akkor Krankovics István, a cég ügyvezető igazgatója. A Nabi nem kívánt az ügyben nyilatkozni lapunknak.

Évértékelés áprilisban

A Rába április 12-én tart közgyűlést, ahol értékelik a 2012-es gazdálkodási eredményeket és döntenek az adózott eredmény felhasználásról. A magyar állam 2011 őszén szerzett 73,84 százalékos tulajdonrészt a Rábában. A teljes pakett ára 8,1 milliárd forint, ugyanakkor a részesedés 73,84 százalékra történő emelése csak 6,3 milliárd forintnyi államháztartáson kívül kerülő összeget jelentett, mivel a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása folyamán korábban 1,8 milliárd forint értékű részvény volt az állami adósságkezelő tulajdonában.