Az orosz Roszatom megvásárolhatja a második legnagyobb kanadai uránbánya-társaságot, az Uranium One-t az utóbbi részvényeseinek a döntése alapján.
Az orosz állami atomenergetikai konszern urántermelő vállalata, az Atomredmetzoloto (ARMZ) már 2010-ben már 51,4 százalékos részesedést szerzett a vancouveri székhelyű cégben, most pedig részvényenként 2,86, vagyis összesen 1,3 milliárd dollárt kínált a maradék 48,6 százalékért a kisebbségi tulajdonosoknak.
Az üzlet várhatóan a második negyedévben zárul le az erről kapott tájékoztatás szerint, mert a véglegesítéséhez még szükség van a felügyelő hatóságok jóváhagyására azokban az országokban, ahol az Uranium One érdekeltségeket működtet. Ezek Ausztrália, az Egyesült Államok, Kazahsztán és Tanzánia. Így tehát az ARMZ megerősítheti pozícióit ezeken a lelőhelyeken, Oroszország pedig az urántermelési világpiac első számú szereplőjévé válik a Reuters, a gazeta.ru és a RBK-TV összefoglalói alapján.
A napokban a piac egy másik szereplője, a Las Vegas-i Uranium Hunter Corporation is a terjeszkedéséről számolt be. Guyanában és Nyugat-Afrikában is érdekeltségeket vásárolt, mert – közleménye szerint – ki kívánja használni azt a várható urániumkereslet növekedést, amelyet a növekvő villamos energia igények teremtenek. Leginkább a kínai, az oroszországi és az indiai érdeklődés erősödhet, mert ezen országok hatalmas lakosságai egyelőre a legkisebb áramvásárlók közé tartoznak.
Ráadásul ezekben az országokban ígéretes a nukleáris energia jövője is. A BP 2030-ig szóló előrejelzése szerint az előttünk álló években évi 7,8 százalékkal nő a nukleáris energia felhasználása. Ez azt is jelenti, hogy az előbbi országok atomenergia iránti igénye 2020-ig a mostani több mint a duplájára, 2030-ig pedig a négyszeresére fog nőni.
Korábban Magyarországon, a Mecsek környékén is volt urániumtermelés, amelynek felélesztése az erengiastratégia szintjén és egy magánvállalat terveiben is megjelent.
A világon ma 436 atomreaktor működik, együttes beépített kapacitásuk 374 gigawatt. További 62 is reaktor épül, ami 63 gigawattos kapacitásbővülést ígér.
Ígéretesek a számok
Minden egyes gigawattnyi növekmény évi 200 tonna urániumkereslet megjelenését hozza, de a reaktorok beüzemelésekor 400-600 tonnára van szükség World Nuclear Organization adatai szerint. Így a 62 új egységhez együtt legalább 25 ezer tonna uránium kell a működésük első évében, a továbbiakban pedig évi 12,4 ezer tonna. A világ tavalyi uránium-felhasználása 67,99 ezer tonna volt, ez tehát az említett 62 reaktor miatt 18 százalékkal fog bővülni.
