Alvajáróként sétál recesszióba a világ – még mindig nem mérte fel a piac az olajársokk hatását
Elemzők szerint a piacok még mindig nem veszik komolyan az iráni háború miatti olajársokk hatását, így a világgazdaságra hatalmas recesszió vár, amelybe „alvajáróként” sodródik bele. Bár a kőolaj ára 50 százalékkal megugrott a konfliktus kezdete óta, a tőzsdék minden esés után visszakapaszkodnak, ami arra utal, hogy a befektetők nem mérik fel helyesen a következményeket.
A Goldman Sachs hétfői elemzésében emlékeztetett, hogy gyors ütemben apadnak a világ olaj- és olajtermékkészletei, és egyes termékpiacokon már most aggasztó hiánykockázatok látszanak.
A hiánnyal jár az áremelkedés, ami a globális gazdaság visszatérő kockázata, most azonban mégis kevesen kongatják a vészharangot. Közéjük tartozik Amrita Sen, az Energy Aspect adatelemző alapítója és piaci elemzési igazgatója.
„Ez számunkra a legnagyobb rejtély: szerintünk az olajárnak magasabbnak kellene lennie, a részvénypiacnak pedig sokkal, de sokkal gyengébbnek. Úgy gondolom, hogy alvajáróként sodródunk egy potenciálisan elég súlyos recesszióba” – nyilatkozta a CNBC-nek.
A recesszió nem csupán Ázsia problémája lesz
Sen úgy véli, hogy
„megmagyarázhatatlan eufória” uralkodik sok befektető körében,
akik továbbra is azt hiszik, hogy az energiasokk leginkább csak az ázsiai gazdaságokat érintő probléma.
Az OPEC ugyan ígéretet tett az olajtermelés felfuttatására, Sen szerint ez nagyrészt szimbolikus döntés, és nem elegendő a kiesett mennyiség pótlásához.
„Az igazán nagy kérdés az, hogy mikor nyílik meg újra a Hormuzi-szoros, milyen kapacitással és milyen ütemben” – jegyezte meg. „Ha feltételezzük, hogy a szoros hosszabb ideig zárva marad, akkor vissza kell térnünk a 2013-as keresleti szintekre, ami napi körülbelül tízmillió hordóval kevesebb a jelenleginél, miközben azóta egymilliárddal nőtt a népesség” – tette hozzá.
Ez pedig azt jelenti, hogy
a kereslet visszafogásához az olajár további emelkedésére van szükség.
A második negyedévi vállalati eredmények rosszabbak lesznek
Sen úgy véli, hogy az iráni háború előtti 60 dollár helyett a hordónkénti 80–90 dollár lesz az új alsó határ, a magasabb ár hatása pedig végiggyűrűzik az árupiacokon, és különösen súlyos következményekkel jár például
- a műtrágyagyártásban,
- majd a mezőgazdaságban.
A karbamidhiány a világ élelmiszer-termelését fenyegeti és további áremelkedéseket okoz majd. A karbamid a legszélesebb körben használt nitrogénműtrágya, a globális export 45 százaléka a Perzsa-öböl térségéből származik, az ára április végére a háború előtti duplájára ugrott – ami sok termelő számára már megfizethetetlen.
„Ez egy hatalmas, hatalmas energiaválság. Megdöbbentő számomra, hogy a részvénypiac mennyire figyelmen kívül hagyja ezt, és arról beszél, milyen jók az első negyedévi eredmények. A második negyedévben azonban közel sem lesz olyan remek” – jósolta.
Közeledik a számadás napja
Más ágazatok, például a légitársaságok is érzik az egyre erősödő nyomást, ahogyan azok a gyártók is, amelyek termékeihez akár egy csepp olaj szükséges.
„A feszültségek láthatóan fokozódnak a rendszerben” – mondta a portálnak Jens Eisenschidt, a Morgan Stanley vezető európai közgazdásza. „Úgy vélem, közeledik a számadás napja” – vélekedett.
Eisenschidt szerint a konfliktus gyors megoldása lehetővé tehetné az Európai Központi Bank (EKB) számára, hogy figyelmen kívül hagyja a jelenlegi olajár-emelkedést. Ha azonban a következő egy-két hétben nem lesz pozitív változás, akkor
az EKB újra kamatemelésre kényszerülhet.
