Egészségügy: többet kérnek az ágazatban, de kevesebb jut
A Költségvetési Tanács elnöke szerint ez ugyan nem jó hír, de tudomásul kell venni, hogy a gazdaság teherbíró képessége jelenleg nem tesz ennél többet lehetővé.
Kovács Árpád egy tegnapi konferencián beszélt erről, hangsúlyozva, hogy a legfontosabb feladat most az államadósság leszorítása, amelynek kialakulásában amúgy az egészségügyi túlköltések is szerepet játszottak.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete ugyanakkor éppen arról igyekszik meggyőzni a kormányt, hogy az egészségügy nem finanszírozható a rendelkezésére bocsátott forrásokból. Most közzétett Fehér Könyvükben konkrét számításokkal próbálják meg alátámasztani érvelésüket, amelynek lényege, hogy a kormánynak sokkal több szempontot kellene mérlegelnie például a gyógyszeripari különadók fenntartásakor, mint a közvetlen pénzügyi hasznot.
A magyar GDP 1 százaléka közvetve vagy közvetlenül az innovatív gyógyszergyártásból származik – emelte ki Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. 2010-ben mintegy 207,4 milliárd forint hozzáadott értéket termeltek ezek a cégek, magyarországi jelenlétükkel körülbelül 73 milliárd forinttal gyarapították a költségvetés bevételeit, és összesen 36 milliárd forint „árnyék-hozzájárulást” biztosítottak kedvezmények és adományok formájában az egészségügy rendelkezésére.
A cégek cserébe csak annyit kérnek, hogy a kormánnyal kössön velük egy – legalább középtávú – megállapodást a jelenleginél kiszámíthatóbb és a vállalatok számára kevesebb pluszterhet jelentő gyógyszertámogatási rendszer érdekében.
