Nem fájdalmas a vezetékjog
A bejegyzést az áramtörvény 2007-es módosítása írja elő, bár a vezetékjog a korábbi szabályozásban is szerepelt. A gyakorlatban – akár be volt jegyezve e jog, akár nem –, az áramszolgáltató hozzáférhetett a mások ingatlanján lévő eszközeihez. Élhetett a vezetékjoggal, amióta áramszolgáltatás létezik.
Most tehát csak annyi történt, hogy a szolgáltatók e joga megjelent az érintett tulajdoni lapokon. Emiatt mégis feltámadt fel egyes ingatlantulajdonosokban az a félelem, hogy ezentúl korlátok közé szorulhatnak saját ingatlanjuk használatában, közben a telkükre mások beléphetnek, dolgozhatnak rajta. Attól tartanak, hogy magától a bejegyzés tényétől esik az ingatlanjuk értéke. E félelmüket nem csökkenti, hogy a sérelmük látszólagos, vagy minimális, hiszen a szolgáltató leginkább akkor él a vezetékjogával, amikor levágatja azoknak az fáknak az ágait, amelyek túl közelre nőttek a vezetékhez, így balesetveszélyesek. (Ezt is jórészt az ingatlanon kívülről daruskocsival teszi.) Az sem nyugtatja meg a panaszosokat, hogy a szolgáltató részben az ő biztonságos áramellátásukért dolgozik a telkükön.
További panaszok szerint a szolgáltató már csak a vezetékjog bejegyzéséről tájékoztatta az ingatlantulajdonost, bejegyzési szándékát nem jelezte előre. Kártérítést sem fizet, mert a telken „tartja” az oszlopát, a vezetékét.
Mégsincs mit reklamálni: a vezetékjog bejegyzése 10 évvel ezelőtt telepített eszközökre vonatkozik, előzetes értesítésre csak új telepítések esetén van szükség. Ezeket a jogszabály elolvasásán túl a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal és az áramszolgáltatók honlapjáról is megtudhatjuk, ahogyan azt is, hogy már elévült a régi eszközökre vonatkozó kártérítési igény lehetősége.
A vezetékjogot tárgyaló Helyi Téma a hivatkozott források helyett egy fogyasztóvédelmi vezetőhöz fordult, aki – „A bankok és a közműszolgáltatók titkos összeesküvése? című cikkben – kijelentette: jelenleg két dolog sújtja a magyarokat, a devizahitel, és a vezetékjog. A kettő össze is függ, és „biztos rossz dolog áll a háttérben.”
Állításával ellentétben a vezetékjog nem forgalomképes, nem adható el.
Viszont az ingatlantulajdonos kérésére – ha műszakilag megoldható –, a szolgáltatónak el kell távolítania az ingatlanról az eszközét.
Nem használhatja, árammal látja el
Hegedűs László, a Duna House részlegvezetője szerint a vezetékjog nyilvántartásba vételétől nem csökken az ingatlan értéke. E jog nem használati jog, ennek alapján az áramszolgáltató nem szólhat bele az ingatlanon tervezett építkezésbe, nincs elővásárlási joga. A Cushman & Wakefield ipari ingatlan tanácsadója, Halász-Csatári Gábor szerint a vezetékjog léte értékcsökkentő hatású a tulajdonosi jogok szabad gyakorlásának korlátozása miatt. Ez minden egyes esetben egyedi mérlegelést igényel, mivel amennyiben az ingatlan funkcionális használatát a vezetékjog nem jelentősen korlátozza, az értékcsökkenés minimális lehet.
