Eddig 26 milliárdo az e-útdíjból

Augusztus végéig összesen 25,931 milliárd forint volt a megszolgált útdíj, vagyis a fizetésre kötelezettek által megtett útszakaszok után fizetendő tarifa – tudtuk meg Kibédi-Varga Lajostól, az e-útdíj szakmai projektszóvivőjétől. Ez azt jelenti, hogy a júliusi 14 milliárd forint után augusztusban 12 milliárd forint volt az e-útdíjból származó bevétel. A visszaesés nem érte váratlanul a szakembereket, hiszen az augusztus a nyári szabadságolások miatt a fuvarozásban is visszafogottabb hónapnak számít. Az őszi hónapokban lényegesen nagyobb forgalom várható, és az eddigi eredmények alapján tarthatónak tűnik a fél évre tervezett 75 milliárd forintos bevétel. Kibédi-Varga Lajos elmondta azt is, hogy a tervezett 74, fixen telepített ellenőrzési pontból eddig valamivel több, mint 30-at helyeztek el, jellemzően a határok mentén és a Duna-hidak környékén. Az autópályák, gyorsforgalmi utak közül az M7-essel, M1-essel és az M3-assal kezdték a munkát a szakemberek, ezt követően az M5-ösön és M6-oson folytatják a fix ellenőrző pontok elhelyezését.

„Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján elmondható, hogy vannak tipikus hibák, amit a fuvarozók elkövetnek az e-útdíj fizetés kapcsán, ezért szeptemberben intenzív tájékoztató kampányt indítunk, hogy elkerülhetőek legyenek ezek a problémák” - közölte Kibédi-Varga Lajos. Sok fuvarozó úgy gondolja, a viszonylati jegy oda-vissza érvényes, azonban ez nem így van, illetve gyakori probléma, hogy induláskor elfelejtik bekapcsolni a fedélzeti egységet.

Állandó kontrollt igényel az e-útdíj rendszer használata, folyamatosan ellenőrizni kell, hogy ténylegesen a megtett útszakaszra vonatkozó díjat számlázzák ki – számolt be a tapasztalatokról Papp Zoltán, a Bautrans Kft. ügyvezető igazgatója. A túlméretes, túlsúlyos teherfuvarozással foglalkozó, mintegy 60 járművel rendelkező társaságnál külön ezzel a feladattal kellett megbízni egy munkatársat.

Papp Zoltán elmondása szerint a rendszer indulását követő időszakban gyakrabban előfordultak problémák, de azért még most is akadnak gondok. Így többek között előfordul, hogy nem működik a fedélzeti egység – lefagy, vagy éppen nem érzékeli a GPS jelet -, de arra is volt már példa, hogy az országhatár közelében már külföldön haladt a teherautó, de a fedélzeti egység továbbra is aktív maradt és jelzett. Papp Zoltán közlése szerint a tavaly 2,7 milliárd forintos forgalmú cégnek az e-útdíj havonta 4,5-5 millió forintos kiadást jelent. Ezt egyelőre át tudják terhelni az ügyfelekre, az azonban már kérdés, hogy ez mennyire befolyásolja a vállalat versenyképességét.

A cégvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni a fizetős útvonalakat elkerülő, teherjárművek számára egyébként tiltott útszakaszokat használó fuvarozókat, mert amennyiben széles körűen elterjed ez a gyakorlat, katasztrofális hatása lehet a piacra.

Hiteles segítség

A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. megkezdte az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíj finanszírozását szolgáló útdíj hitelkérelmek befogadását. A fuvarozó vállalkozások az igényléseket az ország több mint 70 pontján, a KAVOSZ, a VOSZ és a területi kamarák regisztráló irodáiban nyújthatják be. Az ÁAK Zrt.-nél regisztrált vállalkozások az általuk üzemeltetett, útdíj fizetésre kötelezett gépjárművekre, járművenként legfeljebb egymillió forintos, rulírozó jellegű forgóeszközhitelt igényelhetnek.