Okos eszközökkel bővült a hazai piac
Táblagépekből az idén akár 400 ezret is eladhatnak Magyarországon az IDC előrejelzése szerint, ami duplája a tavalyi forgalomnak. A személyi számítógép szegmens ugyanakkor jellemzően stagnál, illetve kismértékben csökken is, igaz az idei második negyedév egyszeri hatások miatt bővülést hozott ezeknél a készülékeknél. Drámai ugyanakkor a helyzet a hazai nyomtatóértékesítésben, amely 2012-ben évtizedes mélypontra zuhant. A piac zsugorodása, még ha a 2012-ben látott közel 30 százaléknál kisebb mértékben is, de tovább folytatódott 2013 első félévében is – tette hozzá Komáromi Zoltán.
A magyarországi szerverpiac 2012-ben 14,5 milliárd forintos volt, ami értékben 2 százalékos bővülést jelentett az egy évvel korábbihoz képest, darabszámban ugyanakkor 12,5 százalékos csökkenés ment végbe. A szerverpiac fő mozgatóereje továbbra is a vállalati infrastruktúra konszolidáció, illetve a költségcsökkentési kényszer, amelynek következtében az eladások egyre inkább az x86 szegmens irányába tolódnak – mondta el az IDC Magyarország vezetője. Ez a kategória a virtualizáció előretörésével, egyre nagyobb teljesítményt nyújtva képes kiszolgálni a vállalati igényeket, így az új beruházások jellemzően ebben a szegmensben valósulnak meg. Az adattároló eszközök forgalma tavaly 10,7 milliárd forint Magyarországon az IDC adatai szerint, ez 13 százalékos emelkedést jelent értékben az egy évvel korábbihoz képest.
Miközben a hardver értékesítés az intelligens mobileszközök iránti növekvő keresletnek köszönhetően nagy mértékben nőni tudott az elmúlt időszakban, a hazai szoftverpiac 3 év után ismét csökkent 2012-ben. Erre a célra itthon összesen 122,8 milliárd forintot költöttek az IDC adatai alapján, ami 4,4 százalékkal maradt el a 2011-es értéktől. A piackutató által vizsgált szegmensek közül továbbra is az alkalmazásokból van a legtöbb bevétele a gyártóknak, ez a részterület a teljes szoftverpiac 52 százalékát adta tavaly. A második legfontosabb kategória a rendszerinfrastruktúra szoftverek, amelyek 31,3 százalékos részesedést értek el a múlt évben, míg az alkalmazásfejlesztés és telepítés valamivel több, mint 16 százalékot tudott kihasítani magának. A szoftverpiacon egyébként ez a részterület csökkent a legnagyobb mértékben, 14,8 százalékkal, míg például a rendszer infrastruktúra szoftvereknél 4,7 százalékos bővülést mértek 2012-ben az IDC szakemberei.
A hazai szoftverpiac legnagyobb vevőjének továbbra is a gyártóipar számít, a megrendelések 24,6 százaléka érkezett ebből a szektorból. Az erős pozíció főleg az autóipar fejlődésének köszönhető, a Mercedes 2012-es indulása, az Audi és az Opel befektetései, illetve ezen gyártók beszállítói a legfőbb szoftvervásárlók. Második helyen a központi kormányzat állt 2012-ben 11,1 százalékos részesedéssel, költéseit legnagyobb részben a konszolidáció, illetve az uniós finanszírozási ciklus végére maradó, de még elköltendő pályázati pénzek magyarázzák. A bankszektor elmúlt években mért 11-12 százalék körüli részesedése tavaly a megszorító intézkedések hatására 9,9 százalékra csökkent. A bankok kénytelenek voltak beruházásaikat a minimálisra csökkenteni a profitabilitás megtartása érdekében, és ez elsőként a szoftverköltéseket érintette – mutatott rá az eredmények hátterére Komáromi Zoltán.
Az informatikai szolgáltatások hazai piaca gyakorlatilag stagnál a múlt évben, nagyjából 170 milliárd forintos bevételre tettek szert a szegmens szereplői, ez egy százalékkal marad el a 2011-es értéktől. A legtöbbet a rendszerintegrációs szolgáltatásokra fordították a hazai vállalkozások és intézmények, a kategória a teljes piac 13 százalékát tette ki. Ezt követte a standard alkalmazásokhoz kapcsolódó tanácsadási és testreszabási szolgáltatásokra fordított költés 11 százalékos részesedéssel, majd a hardware támogatási és installációs szolgáltatások 10 százalékkal.
Az előrejelzés szerint 2013-ban 0,6 százalékos növekedés várható az it-szolgáltatások piacán, ami mindenképpen fordulatot jelent az elmúlt három év csökkenő tendenciája után. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban, hogy ez a trend a piac természetének és szerkezetének változásából fakad, a végfelhasználók többsége ugyanis stagnáló IT szolgáltatási költésre számít. A szerény növekedést eredményező új fejlesztések elsősorban a gyors megtérülést, a törvényi megfelelés kényszerét, illetve az üzemeltetési költségek csökkentését célozzák meg a közeljövőben – számolt be a várható piaci fejleményekről Komáromi Zoltán.
