Mint elmondta, a magas helyi beszállítási lehetőség mellett amiatt is a Roszatom mellett tette le a nemrég a voksát az új atomerőmű építésére készülő finn Fennovoima, mert a Roszatom az eddigi tapasztalatok szerint rendre betartotta a vállalt kivitelezési határidőket és költségkereteket, a riválisai pedig vagy nem teljesítettek ilyen jól, vagy az elmúlt évtizedben nem is építettek új atomerőművet. A Fennovoimával aláírt szándéknyilatkozat érdekessége, hogy a magáncég nem pályázaton úton, hanem tárgyalásokat követően választotta ki a majdani beruházót, amely egyébként többféle finanszírozási konstrukciót is kínál. Törökországban például magára vállalta a teljes költséget, és az ő tulajdonában is lesz az erőmű, amelyben később többséget szerezhetnek a helyi vállalatok.
A Világgazdaság kérdésére, hogy milyen áron termel majd áramot az újonnan átadott atomerőmű, Szergej Bojarkin elmondta: az áram ára a működési és a beruházási költségből áll. Egy atomerőművi blokknál az előbbi jellemzően másfél eurócent kilowattóránként, az utóbbi, 15 éves megtérülést feltételezve további 1-1,5 cent. Ennyivel tehát mindenképpen drágábban termel egy új atomerőmű a megtérült beruházási költségűnél, de még mindig sokkal olcsóbban, mint egy gázüzemű. Hosszabb megtérüléssel alacsonyabb az ár. Egy atomblokkot általában 60 évre terveznek, de a vizsgálatok alapján ez még 10 évvel gond nélkül meghosszabbítható.
A japán baleset óta sokkal szigorúbb biztonsági berendezésekkel tervezik az új blokkokat. A Roszatom modelljeit négy aktív és négy passzív védelmi rendszerrel látják el, és olvadékcsapdát építenek a reaktorblokk alá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.